A Curiosity időlegesen magas metánkoncentrációt mért a légkörben, és széntartalmú vegyületeket „fúrt ki” egy kőzetmintából.
A Curiosity időlegesen magas metánkoncentrációt mért a légkörben, és széntartalmú vegyületeket „fúrt ki” egy kőzetmintából.
A Marson töltött két év elteltével a Curiosity elérte a Gale-kráter közepén magasodó hegyet.
A Curiosity egy közel 2 m-es vasmeteoritba „botlott” menet közben a vörös bolygó felszínén.
A Curiosity rover, immár sokkal közelebb jutva végső úticéjához, egy év után ismét mintát vett egy érdekesnek ígérkező kődarabból.
A Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) szonda december 11-én repült el a rover tartózkodási helye, a Gale-kráter fölött.
A Curiosity rekordfelbontású képet küldött haza a Marsról – egy pénzérméről.
A vörös bolygó felszínén dolgozó Curiosity kamerája elcsípte, ahogy a Mars Phobos holdja elhalad a napkorong előtt.
Neve még nincs, a programja viszont már alakul a Curiosity mintájára készítendő, 2020-ban indítandó amerikai marsi laboratóriumnak.
Áprilisban a Mars és a Föld együttállása miatt nem tudnak kommunikálni a Marson dolgozó és a Mars körül keringő űreszközökkel.
A Curiosity első marsi kőzetfúrásából származó minta készen áll a részletes elemzésre.
A Curiosity marsjáró számára fejlesztett technológia földi adaptálásával a mostaniaknál sokkal érzékenyebb gázérzékelőket készítenek.
A NASA vizsgálóbizottsága nem volt elragadtatva a marsjáró tudományos programjának meghosszabbítását kérő pályázati anyagtól.
Ha volna kerékszerelő műhely a Marson, most a Curiosity rovernek szervizbe kellene mennie.
A Curiosity kamerájával lencsevégre kapta a Cerest és a Vestát is a marsi égen.
A Curiosity egykori tavi üledékre utaló bizonyítékot talált a fúrásmintáiban. Az eredmények hatással lesznek a további kutatási stratégiára is: a figyelem mostantól a szerves anyagok kimutatására irányul.
A Curiosity – legalábbis az állomáshelyén – eddig nem talált metánt a Mars légkörében. Az eredmény ellentmond korábbi földi és űrszondás méréseknek.
A Curiosity méréseiből azt valószínűsítik, hogy a bolygó 4,6 milliárd éves történetének már az első egymilliárd évében elillant a légkör.
A NASA Curiosity rovere küldetésének 279. marsi napján (földi időszámítás szerint május 19-én) elvégezte a második kőzetfúrását.
Ezt a Curiosity első kőzetfúrásából származó minta elemzése után állítják a NASA kutatói. Hogy valóban volt-e ott élet a múltban, azt továbbra sem lehet tudni.
Átmérője 1,6 cm, mélysége 6,4 cm – ebből a lyukból származik az első kőzetminta, amit valaha egy marsi szikla mélyebb rétegeiből vettek.
Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu