Dél-Olaszország mezőgazdaságáról híres Campania régiójában műholdas távérzékelési adatok felhasználásával sikerült csökkenteni a felhasznált öntözővíz mennyiségét.
Egy kísérleti stádiumban levő eljárással, műholdas távérzékelési módszerrel is meg tudják állapítani, hogy a kukorica- vagy búzaföldeken biotermesztés folyik-e.
Az ESA SMOS radaros műholdja az óceáni vizek sótartalmának és a talaj nedvességtartalmának mérésére készült, 2009 novemberében állították pályára. A műholdas adatok alapján is jól felismerhető az a szárazság, ami az idei tavaszon Európát sújtja.
A földművesek nem csak saját szemükkel, de a műholdakéval is figyelhetik földjüket. Egy új európai szolgáltatás helymeghatározó és távérzékelő műholdas adatokat is alkalmaz.
Az európai SMOS műhold, amely a talaj nedvességtartalmát és az óceánok vizének sótartalmát méri, a hamarosan véget érő kalibrációs folyamat után lassan megkezdheti rendszeres megfigyeléseit.
Az elmúlt negyed évszázad alatt Szaúd-Arábia északi részén egyre nagyobb területeket hódít el a sivatagtól az öntözéses növénytermesztés. Az akár 1 km mélyből kinyert víz azonban talán 50 évig sem lesz elegendő ennek a fenntartásához.
Kell még egy kis öntözés a tökéletes terméshez, vagy nem? A dél-afrikai szőlőtermesztők idén már használták azt a szabadon hozzáférhető szolgáltatást, amely választ ad a kérdésre, műholdas távérzékelési adatok felhasználásával.
Szomália, Kenya, Etiópia, Dzsibuti – a talaj szárazsága, ami műholdas adatok alapján is felismerhető és feltérképezhető, már most súlyos élelmiszerválságot okoz.
Még mindig nincs a láthatáron a Mars meglátogatása űrhajósokkal, Japánban mégis foglalkoznak már a kutatás következő fázisával: mit és hogyan lehetne termelni az első marsi farmon?
A földek úgy néznek ki a Landsat űrfelvételeken, mint egy foltvarrással készült terítő. Az adatokból gyakorlott szemmel mégis hasznos információk nyerhetők.