Szakértők szerint 10 éven belül csaknem minden újonnan létesítendő adatközpontot a világűrbe fognak telepíteni.
Amint arról a Bandwagon–4 költségmegosztásos küldetés indításáról szóló cikkünkben röviden beszámoltunk, a november 2-án indított Falcon-9 rakéta egyik hasznos terhe a Starcloud–1 műhold volt, fedélzetén a H100 grafikus feldolgozóegységgel (GPU). Az Nvidia vállalat nagy teljesítményű csipjének Föld körüli pályára küldése előkészítheti a terepet a világűrben működő adatközpontok számára.
A Starcloud–1 műholdon működő Nvidia H100 GPU körülbelül 100-szor nagyobb teljesítőképességű, mint bármely más processzor, amely eddig a világűrben járt. A küldetés gazdája a redmondi (Washington állam) Starcloud vállalat, amely ezzel akarja megtenni az első lépéseket a világűrben történő adatfeldolgozás felé.
Philip Johnston, a Starcloud társalapítója és vezérigazgatója egy nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a világűrben szinte korlátlan mennyiségben, alacsony költséggel áll rendelkezésre a megújuló energia. Az egyetlen környezeti terhelést jelentő lépés a műhold pályára állítása; ezért az adatközpont teljes élettartama alatt tízszeres szén-dioxid-megtakarítás érhető el ahhoz képest, mintha az adatközpontot a Földön, földi erőművekben termelt energiával működtetnék.
A Starcloud 5 gigawatt teljesítményű adatközpont Föld körüli pályára állítását tervezi. Az adatközpont energiaellátását biztosító napelemtáblák és a hűtésről gondoskodó radiátorok 4 kilométer (!) oldalú négyzetet alkotnának. (Fantáziarajz: Starcloud)
Az adatközpontok világűrbe telepítéséhez azonban jelentősen csökkenteni kell az indítási költségeket. A Starcloud arra számít, hogy a vállalkozás akkor válhat gazdaságossá, amikor a SpaceX Starship óriásrakétája a 2030-as évek elején teljes kapacitással szolgálatba áll.
A terminátor mentén keringő Starcloud műhold. (Fantáziarajz: Starcloud)
A Starcloud CEO-ja szerint 10 éven belül csaknem mindegyik újonnan létesítendő adatközpontot a világűrbe fogják telepíteni. Addig is a Starcloud–1 műholdon kipróbálják a Föld körüli pályán történő adatfeldolgozást. Ennek elsősorban a földmegfigyelő műholdak esetében óriási a jelentősége. A korszerű, akár az optikai tartományban működő, akár radaros észlelést végző földmegfigyelő műholdak felvételei egyre több pixelből állnak, és minden egyes pixel egyre több információt hordoz, ezért a felvételek Földre továbbításakor óriási adattömeget kell mozgatni. A rendelkezésre álló sávszélesség azonban korlátozott, ezért előfordulhat, hogy a felvételek csak késve jutnak el a felhasználóhoz. Ha sikerül a felvételeket már a világűrben feldolgozni, és csak a legjobb képeket kell a Földre továbbítani, akkor ez a szűk keresztmetszet megkerülhető, a képek hamarabb eljuthatnak a felhasználóhoz.
A Starcloud-1 műhold a Google Gemma nyílt forráskódú nyelvi modelljét is futtatja majd, ami szintén jelentős újdonság a világűrben. Ha minden jól megy, a cég az elkövetkező években további, nagyobb teljesítményű műholdakat fog felbocsátani, amelyeken az erősebb Nvidia GPU-kat tesztelik, köztük az Nvidia Blackwell platformot, amely további, akár tízszeres teljesítménynövekedést hozhat. Céljuk az, hogy az űrbe telepített adatközpont versenyképes legyen a földi szolgáltatásokkal szemben.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Bandwagon-4
Földön kívüli adattárolás
Adatközpontokat az űrbe - kísérleti műhold (Space.com)
Két vállalat összefogásával, kereskedelmi alapon egy visszatérő műholdat indítanának jövőre, hogy súlytalansági kísérleteket hajtsanak végre rajta.
