Most először állt pályára egy űreszköz a Mars és a Jupiter pályája között húzódó fő kisbolygóöv egyik égitestje körül.
A 2007 szeptemberében startolt, eddig 2,7 milliárd km-t utazott amerikai Dawn (magyarul: hajnal) űrszonda magyar idő szerint július 16-án reggel 7 óra körül fékezett le és kezdte meg keringését a kisbolygó körül. Valójában a fékezés a szonda ionhajtóműve segítségével már napok óta folyamatosan tartott, ami alatt az űreszköz nem tudott kommunikálni a földi irányítókkal, mivel antennája rossz irányban állt. Egyelőre a pályára állás pontos időpontja sem ismert, az függ a Vesta tömegvonzásától, amit épp a szonda segítségével remélnek rövidesen precízebben megmérni.
Az 530 km átmérőjű Vesta a közeledő űrszondáról, 2011. július 9-én, még 41 ezer km távolságból. (Kép: NASA / JPL-Caltech / UCLA / MPS / DLR / IDA)
A Dawn egy éven keresztül fogja közelről vizsgálni a Vestát (a kisbolygóöv második legnagyobb tömegű tagját), mielőtt továbbindulna következő célpontja, a Ceres törpebolygó felé. Ez utóbbi égitest még a Vestánál is nagyobb, átmérője 950 km. Az adatok a Naprendszer történetének korai időszakába nyújtanak majd bepillantást a kutatók számára.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Végre úton a Dawn
A Marshoz közelít a Dawn
Dawn: segítség a Hubble-től
Dawn honlap (NASA)
Az SN 1987A jelű szupernóva közel négy évszázad óta a legközelebbi csillagrobbanás volt, a szomszédos Nagy Magellán-felhőben. Maradványa a kezdeti halványodás után most fényesedik, a lökéshullám és a környező csillagközi anyag kölcsönhatása miatt.
