A Perseverance marsjáró mérései is alátámasztják, hogy létezhetnek szerves anyagok a Marson, de ezek geokémai folyamatokban is létrejöhettek.
A vizsgálatokat az a több tucat kutatóból álló csoport végezte, amelynek a Floridai Egyetem egyik asztrobiológusa is tagja, és eredményeikről a Nature-ben megjelent cikkükben számoltak be. A hírről hazai ismeretterjesztő portálok is beszámoltak, több-kevesebb visszafogottsággal. Mindenesetre a Floridai Egyetem közleménye dicséretes mértéktartással csak annyit állapít meg, hogy a Perseverance marsjáró műszeres méréseinek eredményei „potenciálisan összhangban állhatnak szerves molekulák létezésével a Mars felszínén”, bár elengedhetetlenül hozzáfűzik, hogy ez „a vörös bolygó egykori lakhatóságára utal”.
Mindenesetre tény, hogy a mostani vizsgálatban új bizonyítékokat találtak arra, hogy a Marson a korábban ismerteknél bonyolultabb geokémiai folyamatok és lejátszódhattak, amiből arra lehet következtetni, hogy a bolygó különböző területein is előfordulhatnak szerves vegyületek. A vizsgálat során olyan molekulák jelenlétére utaló nyomokat találtak, amely molekulák víz jelenlétében lejátszódó folyamatokhoz kapcsolódnak, megerősítve, hogy az egykor létezett folyékony víznek jelentős szerepe lehetett a szerves anyagok kialakulásában. Az élet szempontjából nélkülözhetetlen molekulák a kutatók eredményei szerint az eddig feltételezettnél hosszabb ideig lehettek jelen a Marson.
A Perseverance marsjáró a leszállóhelye közelében egy vulkanikus eredetű kőtömb fúrására készül. (Kép: NASA / JPL-Caltech)
A kutatásban a Floridai Egyetem részéről Amy Williams szerves geokémiai szakértő vett részt, aki elsősorban a Marson végzett mérések alapján szerves anyagok kimutatásával foglalkozik. Ezek alapján célja lakható környezetek azonosítása a Marson, amely kutatásnak jelentős lökést adhat, ha a Perseverance által gyűjtött minták egyszer majd eljutnak a Földre, és az itteni laboratóriumokban részletes vizsgálatnak vethetik alá őket.
A közleményben rámutatnak arra, hogy a szerves anyagok különböző folyamatokban keletkezhetnek, nem csak olyanokban, amelyek valamilyen módon az élet jelenlétével függnének össze. A Floridai Egyetem Geológiai Tanszékének munkatársai azokra a geológiai folyamatokra és kémiai reakciókra összpontosítják kutatásaikat, amelyek során létrejöhetnek a marsi környezetben a különböző szerves anyagok.
A Perseverance marsjáró és a fúrás nyomai egy közeli kőtömbön. (Kép: NASA / JPL-Caltech / MSSS)
Korábban csak a NASA Phoenix leszállóegysége és a Curiosity marsjáró mérései alapján mutatták ki szerves molekulák létezését a Marson. A Perseverance viszont a Jezero-kráterben, egy egykori tómederben dolgozik, amely a korábbiaknál ígéretesebb helyszín a szerves molekulák kimutatásához. A tómederben számos különböző ásvány fordul elő, köztük karbonátok, agyagok és szulfátok. Ezek az ásványok esetleg megőrizhettek szerves anyagokat és az egykori, feltételezett élet nyomait.
A kutatók a kőzetek felszínén a szerves molekulák és az ásványok eloszlását a lakható környezeteket Raman-spektroszkópiával és lumineszcencia-vizsgálatokkal kereső SHERLOC (Scanning Habitable Environments with Raman and Luminescence for Organics and Chemicals) műszerrel végezték.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Alkalmatlan marsjárók
Az első minta
Lakható volt
Az élet keresésének nehézségei
Szerves anyagok a marsi Jezero-kráterben (University of Florida)
A jelenleg a Marson dolgozó robotok talán nem is alkalmasak az egykori élet nyomainak kimutatására, vélik egy új tanulmány szerzői.
