Az Ingenuity helikopter segítségével valóságos körülmények közt végezték el a marsi por dinamikájának vizsgálatát.
A Marson a por folyamatos kihívást jelent az ott dolgozó eszközök számára, amint azt az InSight sorsa is bizonyította. Legújabban a Stevens Műszaki Egyetem (Stevens Institute of Technology), az Űrtudományi Intézet (Space Science Institute) és a Sugárhajtás Laboratóriuma (JPL, Jet Propulsion Laboratory) kutatói az Ingenuity helikopter repüléseinek elemzésével elvégezték a marsi por dinamikájának első, valós körülmények közötti vizsgálatát. Kutatásaikról a Journal of Geophysical Research: Planets folyóirat 2022. decemberi számában jelentették meg közleményüket. Eredményeiket nemcsak a Perseverance rover által gyűjtött talajminták összeszedése során hasznosíthatják, hanem például a Titánhoz 2027-ben indítandó helikopteres Dragonfly küldetésnél is.
Az Ingenuity a Mars porában. (Kép: NASA / JPL-Caltech / ASU)
A kutatásban résztvevő Jason Rabinovitch, a Stevens Egyetem docense elmondta, hogy poros környezetben a földi helikopterek vezetői számára is nehézséget okoz a rotorok felkavarta por. Munkatársaival már 2014 óta dolgoznak az Ingenuity programján, vagyis azóta, mióta bejelentették a marsi helikopter tervét. Elkészítették a marsi por felkavarodásának elméleti modelljét, valamint vizsgálták a fékezőrakétákkal leszálló egységek gázsugarának kölcsönhatását a Mars felszíni anyagával.
A por felkavarodása az Ingenuity repülése hatására. (Forrás: YouTube, Stevens Institute of Technology)
Legújabban a Perseverance kis felbontású videókamerájával az Ingenuity hat repülése során készített felvételeket elemezték. Ennek alapján ki tudták számítani az Ingenuity felszállása, lebegése, manőverezése és leszállása közben kialakuló porfelhő méretét és kiszámították a felkavart por tömegét. A kapott eredmények jó egyezést mutattak korábbi elméleti modelljeikkel, sőt azokkal a hevenyészett számításaikkal is, amelyeket az Ingenuity tervezése kezdetén végeztek. Számításaik szerint az Ingenuity saját tömegénél (2 kg) ezerszer kisebb tömegű port kavart fel, ami jóval nagyobb arány, mint a földi helikopterek felszállásakor felkavarodó por mennyisége a helikopter tömegéhez képest, bár az eltérő nehézkedés, légnyomás, légsűrűség és hőmérséklet miatt nehéz párhuzamot vonni.
A kutatás eredménye a Marson a szél eróziós munkájának tanulmányozására is felhasználható, de a Naprendszer más égitestjein is modellezni lehet a szél által felkavart részecskéket. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Harc a porral
Por itt, por ott
GYORSHÍR: Repült a marsi drónhelikopter
Repülésre készülve a Marson
A marsi por dinamikája a légkörben (Stevens Institute of Technology)
A NASA Perseverance marsjárója egy szerves anyagokban gazdag területen gyűjtötte be a Földre szállítandó első talajmintát.
