A NASA bejelentése alapján nem indul űrrepülőgépes küldetés, amíg a Discovery utolsó repülése alkalmával felmerült problémákat teljesen meg nem oldják.

Az irányításon értetlen döbbenet söpört végig. A rájuk bízott hajó bajba került, méghozzá elérhetetlen messzeségben. A NASA-nak korábban is voltak vészhelyzetei, ám ez a „probléma” most mindenen túltett.

Armstrongék és Conradék diadala után a kissé lelassult holdprogram újabb állomásához érkezett. A NASA számára ez az út azonban nem kívánt szenzációt hozott. Egy hiba miatt kis híján odaveszett a legénység.

A nemrég a Szaturnusz körüli pályára állt Cassini NASA-űrszonda európai „utasa”, a Titanra 2005 elején leereszkedő Huygens adatai remélhetőleg rendben megérkeznek majd.

A közös NASA-ESA napkutató szonda eredményeiről alkalmanként az Űrvilág oldalain is beszámolunk. Ahhoz, hogy a SOHO ma is működhessen, négy éve egy nagyobb mentőakció is kellett.

1989-ben indult az ESA egyik legsikeresebbnek bizonyult csillagászati holdja, az asztrometriai méréseket végző Hipparcos. A küldetés azonban szerencsétlenül kezdődött...

Az európai űr-irányítóközpont (ESOC) munkatársainak első komoly „mentőakciója” az 1972-ben felbocsátott csillagászati mesterséges holdhoz kapcsolódott.

A Skylab 1973. május 14.-én startolt el a holdexpedíciókhoz használt 39A indítóállásról. A NASA ezen startja azonban messze nem volt olyan sikeres, mint a megelőző egy évtized startjai: a program kis híján kudarcba fulladt.

Amint az várható volt, a Columbia tragédiájának okait feltáró jelentést élénk érdeklődés és parázs vita fogadta. A legfontosabb kérdéssé a hogyan tovább vált. Tekintve, hogy a világ űrtevékenységének oroszlánrészét a NASA végzi, nem mindegy, hogy merre tart az amerikai űrkutatás.

A szakemberek azt gyanítják, hogy szoftverhiba miatt tért le az eredetileg kijelölt leszállópályáról vasárnap a Szojuz TMA-1 űrhajó. A "tévedés" miatt a Nemzetközi Űrállomás hatodik alaplegénysége 450 kilométerre az őket váró alakulatoktól szállt le.

Az űrhajóban, ahogy haladt előre az idő, egyre hidegebb lett. Tetézte a bajt, hogy Haise lázas beteg lett. De a legénység a halálfélelem és az egyre lehetetlenebb körülmények ellenére sem vesztette el az emberi tartását egy pillanatra sem.

Lovellék azonban hiába tettek meg mindent az összeszokottságért, a szerencse nem állt melléjük. A start előtt nem sokkal Charlie Duke a tartalék holdkomp pilóta kanyarófertőzést kapott...

Sorozatunk befejező részében az ESA sokcélú távközlési mesterséges holdjának, a 2001 júliusában indult Artemisnek a kalandos sorsát mutatjuk be.

Az ERS-2 1995 áprilisában indult európai távérzékelési mesterséges hold. Négy évvel „öregebb” testvére, az ERS-1 szinte hibátlanul működött, de a második holddal 1997-ben gondok adódtak...

Talán az egyik legbonyolultabb mentőakció volt az, amelynek során az ESOC mérnökei az Olympus távközlési mesterséges holdat keltették újra életre 1991-ben.

A GEOS-1, a Föld mágneses terének vizsgálatára készített mesterséges hold 1977-ben nem tudott a tervezett geostacionárius pályára állni. Végül mégis sikerült használatba venni.

Az ESA darmstadti részlegében (ESOC) 1968 óta ötvennél is több mesterséges holdat irányítottak a felbocsátás, az első keringések megtétele, sőt legtöbbször a teljes működési idő alatt. Ezek közül néhány kis híján elveszett - de sikerült őket megmenteni...

A Szovjetunió és az USA a Szputnyik-1 1957-es felbocsátásától kezdve ádáz presztízsharcot vívott az űrben, hogy ki a jobb. Amerika a holdraszállással megnyerte az űrversenyt, de egy területen, az űrállomás-építésben komoly lemaradásban volt. Ez nem maradhatott így és persze nem is maradt: a Skylab volt hivatott a lemaradás behozására.

Remény van arra, hogy a világnak az űrrepülőgépes utak felújítására nem kell olyan hosszú ideig várnia a Columbia elvesztése után, mint egykor a Challenger katasztrófáját követő időkben. Legalábbis erre enged következtetni a NASA vezetőinek minapi nyilatkozata, miszerint akár még az idén elképzelhető a következő shuttle-start.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Szojuz TMA-1 űrhajó vasárnap hajnalban közel 450 kilométerrel a tervezett célpontja mellett landolt a kazah sztyeppén. Az űrhajó ugyanis letért az irányított pályáról, és ballisztikus pályán szállt le. A hiba okai jelenleg még ismeretlenek.