Az európai műholdas helymeghatározó rendszerből jószerével már csak a műholdak hiányoznak. December 20-án megnyílt Fucinóban a két majdani földi irányítóközpont egyike.
Az EU-val szeptemberben megkötött egyezmény szerint a norvégok 70 millió euróval járulnak hozzá a közös európai műholdas navigációs és időszolgáltató rendszer megépítéséhez.
Tovább bonyolódik az európai műholdas navigációs rendszer története. Az EU az év végéig új támogatást remél a tagországoktól. Valószínűtlen, hogy a Galileo 2015 előtt kiépül.
Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy a német OHB System vezetésével gyártatják le a navigációs műholdrendszer első hullámában pályára állítandó űreszközöket.
A jövő évre egy kiemelt témát választottunk, amellyel kapcsolatban számos cikket tervezünk, de különféle pályázatok révén számítunk olvasóink aktivitására is. Az elsőt mindjárt meg is hirdetjük.
Magyar idő szerint ma kora hajnalban elindult az eddigi legfejlettebb európai navigációs műhold. A régóta várt GIOVE-B a Galileo rendszer második tesztműholdja.
A tegnapi nap során a Szojuz hordozórakéta harmadik fokozatának töltése közben hiba lépett fel, ezért leállt a visszaszámlálás. Az új indítási időpont ma magyar idő szerint 12:30.
Egy 11 éves belga fiú és egy 9 éves bolgár kislány nevét viseli majd a Galileo navigációs rendszer első két műholdja. A többi EU-tagállamban, így Magyarországon is, a napokban indult a gyermekrajzverseny.
Véletlenül épp december 13-án, Luca napján avatták fel az európai Galileo műholdas navigációs rendszer egyik földi állomását, a távoli északon, a svédországi Kirunában.
Az elmúlt években sajnos már megszokhattuk, hogy az európai műholdas navigációs rendszer nem készül olyan gyorsan, mint kellene, viszont többe kerül, mint tervezték...
A következő évtized elejére kiépülő európai navigációs műholdrendszer egyúttal a bajba jutottakon is segít majd, állandó és globális lefedettséget nyújtva.