Mi várható 2020-ban? (3. rész)

A júliusban nyíló kedvező indítási ablakot négy űrszonda is ki szeretné használni, hogy eljusson a Marshoz (és részben a Marsra is).

Ami a Naprendszer kutatását illeti, 2020 kétségtelen slágere külső bolygószomszédunk, a Mars kutatása lesz. Ez annak is köszönhető, hogy 26 hónap után ismét megnyílik a lehetőség az energiatakarékos ún. Hohmann-féle átmeneti pályán eljutni a Földtől a Marsig. Persze az odaút nem megy egyik pillanatról a másikra: a 2020-as startokat 2021 elején esedékes érkezés követi majd.

Közülük is említsük először a hozzánk legközelebb állót, az Európai Űrügynökség (ESA) és az orosz Roszkoszmosz együttműködésével folyó ExoMars program következő űrszondáját. Ez egy leszállóegységet, valamint egy arról leguruló marsjárművet is magával visz. Az európai rovernek tavaly a Rosalind Franklin nevet adták, az orosz gyártású, helyben maradó leszállóegység neve pedig Kazacsok. Az űrszonda július végén egy Proton-M raktával indul Bajkonurból.

Kazacsok és Rosalind Franklin a Marson – egyelőre fantáziaképen. Az ExoMars 2020 kijelölt leszállóhelye az Oxia-síkság, ahol a kutatók reményei szerint jól megőrződtek a Mars mintegy négymilliárd évvel ezelőtti, nedves múltjának maradványai. (Kép: ESA)

Az amerikaiak egyelőre Mars 2020 néven futó, lényegében a jelenleg is működő sikeres Curiosity rover tervein alapuló – de eltérő műszerezettségű – mozgó felszíni laboratóriumát egy Atlas-5 rakéta indítja majd Floridából, július közepén. A leszállóhely a Jezero-kráter, egy ősi folyó deltatorkolata lesz, ahol van esély arra, hogy egy esetleges ősi mikrobiális marsi életforma nyomaira bukkanjanak.

A vörös bolygó kutatásába a 2020-as indítási lehetőséggel élve most először száll be önálló űrszondával Kína, és útra kel az Egyesült Arab Emírségek első bolygókutató űreszköze is. Míg az arab Mars Hope (Reménység; Al-Amal) szondát a bolygó körüli pályára szánják, a kínai Huohszing (Huoxing-1, HX-1; jelentése: Mars) szonda a keringőegység mellett egy kis masjáró leszállítását is megkísérli a felszínre.

A kínai marsjáró makettje a 2018-as brémai Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson kiállítva. (Kép: Pablo de León‎ / Wikipedia)

A kínai szonda egy Hosszú Menetelés-5 hordozórakétával indul majd Hajnan szigetéről, míg az Egyesült Arab Emírségek űreszközét egy japán H-2A rakéta bocsátja útra Tanegashimáról. Ne feledkezzünk meg persze a Mars felszínén (a már említett Curiosity mellett a szintén amerikai InSight), illetve a Mars körül (az amerikai Mars Odyssey, Mars Reconnaissance Orbiter és MAVEN, az európai Mars Express, az európai–orosz ExoMars Trace Gas Orbiter és az indiai Mangalyaan) jelenleg is aktívan dolgozó űrszondákról. Az újakkal együtt valóságos csúcsforgalom lesz majd a vörös bolygónál 2021 elején.

Kína másik tervezett „nagy dobása” 2020-ban ugyancsak a most decemberben sikeresen (újra) kipróbált Hosszú Menetelés-5 nehézrakétához kötődik. Ha minden jól alakul, az év vége felé indulhat el ugyanis a Csang'e-5 (Chang'e-5) űrszonda a Holdra, hogy az ország űrkutatásának történetében először – és az 1976-os szovjet Luna-24 óta először – az égitest felszínén gyűjtött anyagmintával térjen vissza a Földre. Az új év első napján jelentette be az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) vezetője, hogy idén novemberre tervezik a Csándráján-3 (Chandrayaan-3) holdszonda elindítását, hogy kiköszörüljék a Csándráján-2 sikertelen 2019-es leszállásával esett csorbát. Közben az Egyesült Államokban folyik a NASA CLPS (Commercial Lunar Payload Services) programja, amelynek keretében az űrügynökség kereskedelmi alapon kifejlesztendő űrszondákkal juttatja el műszereit a Holdra. Az első ilyen út várhatóan csak 2021-ben indul, de még idén a NASA CubeSat kategóriájú miniatűr űreszközöket küldhet égi kísérőnkhöz.

Kisbolygóügyi fejlemény lesz 2020-ban, amikor az amerikai OSIRIS-REx nyáron mintát vesz a Bennu anyagából, amivel később hazaindul. A japán Hayabusa-2 viszont már úton is van a Ryugu kisbolygóból szerzett mintájával. A kapszulát az év vége felé, 2020 decemberében „kézbesíti” majd.

Fantáziaképen a februárban induló, a Napot kutató Solar Orbiter. (Kép: ESA / ATG medialab)

A Naprendszer kutatásával kapcsolatban várható két további jelentős 2020-as újdonság magával a központi csillagunkkal, a Nappal kapcsolatos. Indiából a Nap–Föld rendszer L₁ Lagrange-pontja környékére indítják a hét tudományos műszerrel felszerelt Aditya-L1 nevű űrszondát. Az ESA Solar Orbiter szondája Amerikából, a floridai Cape Canaveralről indul egy Atlas-5 rakétával, várhatóan február elején. Széles nemzetközi együttműködésben épült, s ambiciózus küldetése során minden eddigi űreszköznél jobban, a Merkúr pályáján is belülre jutva közelíti meg a Napot.

Év eleji összefoglalónkban nem térhettünk ki mindenre, és természetesen lesznek bőven előre nem látható események, meglepetések is. Ezekről igyekszünk mindig naprakészen beszámolni az Űrvilág híreiben, a készülő küldetések részleteiről pedig már most több részletet tudhatnak meg, ha felkeresik régebbi cikkeink archívumát. Tartsanak velünk 2020-ban is!

Kapcsolódó cikkek:
Rosalind Franklin
Kazacsok
Az ExoMars 2020 leszállóhelye
A Rosalind Franklin érkezésére készülve
Kína nigériai műholdat épít
Egy bosnyák falu „a Marson”
A NASA 2020-as marsjárója
Tíz érdekesség a Marsról – I.
Az Emírségek Mars-szondája
Kína az élen maradna
Hosszú Menetelés-5: újrakezdés
Ázsia éve a Holdon
Indiának sem sikerült...
Itt csapódott be...
Három céggel a Holdra
A háromból egy kiszállt
További öt céggel a Hold felé
Mintavételi helyek a Bennu felszínén
A Bennu kitörései
GYORSHÍR: Viszlát, Ryugu
India kutató űreszközei
Útra kész a Solar Orbiter
Mi várható 2020-ban? (1. rész)
Mi várható 2020-ban? (2. rész)

Kapcsolódó linkek:
Az űrrepülés 2020-ban (Wikipedia)
JPL űrnaptár