Január elején hagyományosan sorra vesszük az adott évre várható űreseményeket. Kezdjük most is az emberes űrrepüléssel.
Ezen a területen most talán a megszokottnál több a bizonytalanság az előrejelzésekben. Nem véletlenül, hiszen a tavaly ilyenkor megjelent 2019-es előretekintésünk jelentős részét szinte változatlan formában meg tudnánk ismételni most is. Ami a képeket illeti, az újrahasznosítás jegyében – no meg annak illusztrálására, hogy a „változatlanság” fő oka a magánfejlesztésű amerikai űrhajók programjának lassú előrehaladása – meg is tesszük.
A fantáziaképen a SpaceX Crew Dragon űrhajója a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) való dokkolás előtt. Ez legalább megtörtént a valóságban is, még űrhajósok nélkül, 2019 elején... (Fantáziakép: NASA / SpaceX)
Ugyanez nem mondható el a Boeing Starliner űrhajójáról. A decemberi első, emberek nélküli próbarepülés csak félsikert hozott, az elvétett pályakorrekció ugyanis megakadályozta, hogy eljussanak az ISS-ig. A leszállás azonban rendben lezajlott. (Fantáziakép: Boeing)
Ami a 2019-es tervekből megvalósult, az a NASA egyik kereskedelmi űrhajófejlesztő partnerének, a SpaceX-nek a sikeres próbája a Dragon-2 (Crew Dragon) űrhajóval. Ennek első példánya márciusban járt először, még emberek nélkül az ISS-nél. A sikeres próbarepülés után nem sokkal viszont a mentőrendszer rakétáinak földi tesztjei során robbanás történt, ami visszavetette az amúgy is késlekedő programot. Most, 2020. január elején már nagyon úgy fest, hogy ebben az évben tényleg útra kelhetnek az első űrhajósok a Crew Dragon fedélzetén. A pontos „ várhatóan év eleji – indítási időpontot azonban még nem hozták nyilvánosságra. Az űrhajó biztonságának garantálása érdekében végzendő utolsó nagy teszt mindenesetre akár napokon belül, már januárban meglehet, amikor a mentőrendszert élesben, egy rakétaindítás közben próbálják ki.
A Boeing Starliner (CST-100) űrhajójának első, emberek nélküli tesztrepülésével nemrég, decemberben sokat foglalkoztunk, így csak egy rövid emlékeztető: az űreszköz egy Atlas-5 rakétával elérte ugyan a Föld körüli pályát, de utána egy hiba miatt nem történt meg időben a pályamagasság megemelése. Emiatt nem tudták kipróbálni az automatikus csatlakozást az ISS-hez, a Starliner két nap múlva rendben leszállt Új-Mexikóban. Egyelőre nem tudni, hogy a próbák során teljesen kihagyják-e az űrállomáshoz való csatlakozás emberek nélküli begyakorlását. De akár így lesz, akár újabb tesztrepülést iktatnak be, 2020-ban várhatóan már a Boeing űrhajóján is utazhatnak az első űrhajósok.
Az állandóságot az ISS személyzetcseréjében az orosz Szojuz űrhajók képviselik. Az amerikaiak 2020-as terveiben már nem szerepelt újabb helyek vásárlása a Szojuzokon, az utolsó ilyen típusú repülés a Szojuz MSZ-16 útja lesz áprilisban (októberi visszatéréssel). Ugyanakkor az amerikai kereskedelmi űrhajófejlesztések további késlekedése esetén nincs kizárva, hogy a NASA mégis venne további repülési lehetőségeket az oroszoktól. A legfontosabb szempont ugyanis természetesen a megfelelő állandó amerikai jelenlét biztosítása az ISS-en. Ugyanakkor a későbbiekben, amikor már beindulnak a rendszeres amerikai űrhajós repülések és rendben zajlik a személyzetcsere, akkor is fognak utazni amerikaiak orosz űrhajókon. Ugyanez igaz fordítva is: oroszok is rendszeresen helyet kapnak a Crew Dragon és a Starliner személyzeteiben. Ezek azonban már kölcsönösségi alapon, külön fizetség nélkül történnek, a cél pedig annak garantálása, hogy mindkét fő ISS partner űrügynökség minden körülmények között rendelkezzen saját emberrel az orosz, illetve az amerikai szegmens üzemeltetésére.
Szojuz űrhajó érkezik az ISS-hez. (Kép: NASA)
A Bajkonurból áprilisban – egyébként modernizált Szojuz-2.1a rakétával emberekkel a fedélzetén első alkalommal – startoló Szojuz MSZ-16 utaslistája épp a kereskedelmi űrhajófejlesztések lassúsága miatt változott. Eredetileg az amerikai ülést a japán Akihiko Hoshide foglalta volna el. (A japán, európai és kanadai ISS partnerek űrhajósainak feljuttatása is a NASA felelőssége.) Azonban őt lecserélték, helyette az amerikai Chris Cassidy repül. Orosz társai Nyikolaj Tyihonov és Andrej Babkin lesznek, mindketten újoncok.
Ha időközben semmi nem változik, a 2020-ra tervezett másik Szojuz űrhajón, az MSZ-17 jelűn októberben hármas orosz személyzet utazik. A parancsnok a harmadik űrutazására induló Anatolij Ivanyisin lesz, társai pedig két újonc, Ivan Vagnyer és Nyikolaj Csub.
Az űrállomáson végzett folyamatos kutatómunka és a komplexum karbantartása megköveteli az állandó személyzet jelenlétét. A kísérletekhez, a javításokhoz és az űrhajósok ellátáshoz pedig utánpótlás szükséges. A teherűrhajók közül az orosz Progressz háromszor (az MSZ-14 áprilisban, az MSZ-15 júliusban és az MSZ-16 decemberben) indul. Ha minden jól megy, az év vége felé távozó Progressz MSZ-15 magával viszi az ISS Pirsz modulját, hogy mindketten megsemmisüljenek a sűrű légkörben. Erre azért van szükség, hogy helyet csináljanak az űrállomás új orosz kutatómodulja, a Nauka számára. A Naukát sem siették el, már sok évre visszamenőleg szerepelt év eleji beharangozónkban – először még a 2012-esben (!). De most úgy tűnik, hogy 2020. novemberben vagy decemberben tényleg pályára állhat egy Proton-M hordozórakétával.
A japán HTV teherűrhajók kilencedik példánya májusban repülhet az ISS-hez. Amerikai részről folytatódnak a Dragon és a Cygnus teherűrhajók szolgálatszerű útjai. Az előbbiek pontos menetrendje még alakul, az utóbbiak várhatóan kétszer (az NG-13 februárban és az NG-14 októberben) állhatnak munkába a NASA megbízásából.
Ha már emberes űrrepülés, akkor illik szót ejteni az ISS-től független kínai programról is. Mivel a 2020-as kínai űrtervekről deceber végén külön cikkben részletesen írtunk, itt csak annyit ismétlünk meg, hogy a Hosszú Menetelés-5B rakéta első hasznos terhe az év vége felé egy új generációs, embereket szállító űrhajó lesz, egyelőre legénység nélküli tesztrepülés céljából. A modulrendszerű Tienho-1 (Tianhe-1) űrállomás kiépítésének megkezdése 2021-re marad, a késlekedés oka a Hosszú Menetelés-5 rakéta 2017-es balesete utáni javítások által elvett hosszú idő.
Végül az indiai űrterveket bemutató minapi cikkünkből emeljük ki, hogy az ázsiai országból az év vége felé szándékoznak indítani az indiai űrhajós 2021-es útját előkészítő kísérleti repülést. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Mi várható 2019-ben? (1. rész)
Repül az új Sárkány
Dragon az óceánban
Tesztbaleset késleltetheti a Crew Dragon repülését
Bemutatkozik a két új amerikai űrhajó (1. rész)
Bemutatkozik a két új amerikai űrhajó (2. rész)
Bemutatkozik a két új amerikai űrhajó (3. rész)
A két új amerikai űrhajó hajótműrendszerei
Szojuz MSZ-15
Kína sikeres éve
Hosszú Menetelés-5: újrakezdés
Indiai tervek
Mi várható 2020-ban? (2. rész)
Mi várható 2020-ban? (3. rész)
Az űrrepülés 2020-ban (Wikipedia)
JPL űrnaptár
2020-ban várható érdekes űrindítások (Space.com)
A Boeing új űrhajója próbarepülésének kezdetén nem megfelelő pályára állt. Nem tud eljutni a Nemzetközi Űrállomásig (ISS), ezért várhatóan holnap idő előtt visszatér a Földre.
