A sima leszállás helyett a Holdba csapódott űreszközzel kapcsolatos probléma megoldására küldött parancs jóvátehetetlen folyamatokat indított el a fedélzeten.
A szinte kizárólag magánfinanszírozásból megépült és elindított izraeli Beresit (Beresheet) holdszonda április 11-én kísérelt meg leszállni az égitest felszínére, a Derültség tengere (Mare Serenitatis) térségében.
A Beresit fedélzetén elhelyezett kamera képe a Holdról, 15 km magasból. (Kép: SpaceIL)
Az űrszonda tulajdonosa és fejlesztője, a SpaceIL nevű izraeli nonprofit szervezet nemrég nyilvánosságra hozta a szerencsétlenül végződött leszállás okait feltárni hivatott vizsgálat eddigi eredményét. Eszerint a tehetetlenségi irányítást végző egységgel (inertial measurement unit, IMU) felmerült probléma megoldására az űrszondára a földi irányítók által felküldött egyedi parancs olyan véletlen hibasorozatot indított el, amelynek következtében a szonda fő hajtóműve leállt. A megfelelő lassítás nélkül esély sem volt arra, hogy a Beresit épségben elérje a felszínt.
Az IMU feladata az űreszköz térbeli helyzetének meghatározása. Az előzetes vizsgálati eredmények szerint először a felszín felett 14 km-es magasságban kezdődtek a gondok. A földi szakemberek utoljára 150 m-es magasságból kaptak adatot az űrszondáról, amikor az 500 km/h sebességgel száguldott a megsemmisülés felé. Siker esetén a Beresit lett volna az első magánfinanszírozású űreszköz, amely leszáll a Holdra. Izrael pedig a negyedik állam, amely végrehajt ilyen manővert az űrkutatás történetében.
A SpaceIL és a gyártó Israel Aerospace Industries folytatják a meghiúsult landolási kísérlet adatainak részletes vizsgálatát. A végeredményt néhány héten belül ígérik. A közel 100 millió dollárból fejlesztett Beresit ára a töredéke volt a korábban kormányzati forrásokból épült, sikeresen leszállt űrszondákéinak. Számos fontos fedélzeti rendszeréből hiányzott a tartalék, ezért már előzetesen indokoltnak tartották az óvatosságot, ami a sima leérkezéshez fűződő várakozásokat illeti.
Miközben a mérnökök az okokat kutatják, a magánadományozók és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök támogatást ígértek a folytatáshoz, a Beresit-2 megépítéséhez. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Sikertelen volt a Beresit leszállása
Közelebb a Holdhoz a Beresit
Ázsia éve a Holdon
Falcon-9: távközlés és a Hold
Vissza a Holdra – egyszer s mindenkorra
Mi várható 2019-ben? (3. rész)
Az első eredmények a Beresit sikertelen landolási kísérletének vizsgálata nyomán (Spaceflight Now)
Nagy nyilvánosságot kapott, hogy az amerikai alelnök szerint 5 éven belül újból embereket küldenek a Holdra.
