A február végén startolt izraeli űrszonda március 19-én elvégezte utolsó nagy pályamagasság-megemelő manőverét. Április 4-én állhat Hold körüli pályára, majd 11-én érheti el a felszínt.
Az elsősorban magánbefektetésekből megépült Beresit (Genezis, Teremtés könyve, más átírással Berésít) a floridai Cape Canaveralről indult február 21-én (magyar idő szerint már 22-én), egy indonéz távközlési műholddal és egy kísérleti amerikai katonai műholddal (F5) „társbérletben”, a SpaceX Falcon-9 rakétájával. Míg a Nusantara Satu távközlési hold és az F5 elnyúlt átmeneti pályáját az Egyenlítő fölött 36 ezer km magasan húzódó geostacionárius körpályává alakították, addig a Beresit hajtóműveivel fokozatosan megemelték az űreszköz pályája földtávoli pontjának magasságát. Az első ilyen manőver február 24-én volt és 30 másodpercen át tartott. Február 28-án 4 percen át, március 7-én pedig 2 perc 32 másodpercig működtették a hajtóművet. A sorozatban az utolsó nagy, ezúttal 1 perces pályamódosító manőver is sikeresen lezajlott március 19-én. (Menet közben természetesen egyéb kisebb, korrekciós jellegű pályamódosításokra is volt és lesz is szükség.)
A Beresit pályájának szakaszai a Hold fokozatos eléréség. (Kép: SpaceIL)
Mostanra a Beresit elegendően messze, több mint 400 ezer km-ig eljut elnyúlt Föld körüli elliptikus pályája mentén, így csak a Holddal való „találkozás” van hátra. Ennek április 4-én jön el az ideje, amikor az űreszközt a Hold körüli pályára tervezik állítani. Ehhez is szükség lesz majd a hajtómű munkájára, ahogy az égitest felszínének fokozatos megközelítéséhez is. Az izraeli egység április 11-én kísérli meg a sima leszállást a Derültség tengere (Mare Serenitatis) térségében. A hely a Hold innenső féltekéjének északi részén található.
A Holdon állva a Beresit kieresztett lábaival együtt 2,3 m átmérőjű és 1,5 m magas lesz. Ezen a képen még a földi szerelőcsarnokban láthatjuk, rajta a napelemtáblákkal. Ha minden jól megy, Izrael lehet a negyedik ország, amelynek űreszköze sima leszállást hajt végre égi kísérőnk felszínén. (Kép: SpaceIL)
Nem sokkal a start után kiderült, hogy a Beresit csillagérzékelő kameráit túlságosan elvakította a Nap fénye, ezért az irányítóknak módosítaniuk kellett az eljáráson. Ezeknek a berendezéseknek a szerepe az űrszonda térbeli helyzetének meghatározása a csillagok ismert pozíciói alapján. Menet közben egyszer váratlanul újraindult az űrszonda fedélzeti számítógépe, ami késleltette ugyan az egyik pályamódosító manővert, de ezen kívül nem okozott különösebb gondot. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Ázsia éve a Holdon
Falcon-9: távközlés és a Hold
Vissza a Holdra – egyszer s mindenkorra
A Beresit már a Hold távolságában (Spaceflight Now)
Vajon az űrlift vagy a gyorsítócsőből „kilőtt” űrvillamos válthatja fel a kémiai hajtóanyagú rakétákat? Vagy talán egy ionhajtóműves repülő alkalmatosság átszállással kínált utazása lesz a nyerő?
