Einstein Probe

Kínai és európai együttműködésben épült röntgencsillagászati műhold indult Hszicsangból.

A hordozórakéta egy Hosszú Menetelés-2C, a hszicsangi (Xichang) start időpontja január 9-én magyar idő szerint reggel 8:03 volt.

(Kép: Ling Siqin / Xinhua)

Az Einstein Probe nevű, 1450 kg induló tömegű űrtávcső alacsony (600 km magasan húzódó, 29° hajlásszögű) Föld körüli körpályáról végzi majd megfigyeléseit, a remények szerint legalább három – de remélhetőleg akár öt – éven át. Az űreszköz a Kínai Tudományos Akadémia (Chinese Academy of Sciences, CAS) vezetésével, az Európai Űrügynökség (ESA) és a németországi MPE (Max Planck Institute for Extraterrestrial Physics) közreműködésével készült. Elsődleges tudományos célja az égbolt változó röntgenforrásainak vizsgálata és a hirtelen megjelenő (tranziens) jelenségek kutatása. Két tudományos műszert visz magával a fedélzetén: egy széles látómezejű röntgenteleszkópot (Wide-field X-ray Telescope, WXT) és a kisebb látómezejű, egy-egy tranziens esemény után gyorsan aktiválható, azok utánkövetésére szolgáló FXT-t (Follow-up X-ray Telescope). A projekthez való hozzájárulásuk (tervezés, alkatrészek, tesztelés) fejében az európai kutatók az Einstein Probe észlelési idejének 10%-a fölött rendelkezhetnek majd. Nem csak a műszerépítésből és a szakmai tanácsadásból vették ki a részüket az európaiak, de az ESA követőállomásai a küldetés teljes időtartama alatt közreműködnek majd az adatok vételében is.

Tudnivalók az Einstein Probe-ról, dióhéjban. (Infografika: ESA)

Az FXT felépítése az orosz Szpektr-RG műholdon repülő, szintén az MPE által fejlesztett eROSITA berendezéséhez hasonlít. (Ez a fontos tudományos eredményei mellett sajnos azzal került be 2022-ben a hírekbe, hogy működését Ukrajna oroszok általi megtámadása miatti tiltakozásból a német partner leállította.) A röntgencsillagászati űrtávcső tudományos célpontjai fekete lyukakat, neutroncsillagokat tartalmazó rendszerek, szupernóvák, gravitációshullám-eseményeket kiváltó neutroncsillag-összeolvadások és más extrém, izgalmas nagyenergiás asztrofizikai jelenségek lesznek.

A WXT egy 12 modulból álló, különlegesen nagy (3600 négyzetfokos!) látómezőt biztosító, ezért az égbolt szisztematikus felmérésére és váratlanul felbukkanó tranziens jelenségek felfedezésére kiválóan alkalmas berendezés. Újszerű, a tengeri rákok szemfelépítése által inspirált optikával épült, amelynek kísérleti példányát (Lobster Eye Imager for Astronomy, LEIA) egy 2022-ben felbocsátott kínai műholdon (SATech-01) már az űrben is sikeresen kipróbáltak.

Ez a legszebb műhold, amelyet valaha láttam – mondta érthető elfogultsággal Jüan Vejmin (Yuan Weimin), az Einstein Probe vezető kutatója, a CAS Nemzeti Csillagászati Obszervatóriumai munkatársa. (Kép: ESA)

Kapcsolódó cikkek:
Kína rakétái és új tudományos műholdjai
Ázsiai mozaik – 2022. március (2. rész)
Ázsiai mozaik – 2023. január
Orosz röntgencsillagászati űrtávcső indult
A röntgentávcső „első fénye”
Az eROSITA röntgenégboltja
A háború űrveszteségei
Harc egy űrteleszkópért
Licsien-1: egy kínai rakéta bemutatkozása

Kapcsolódó linkek:
Einstein Probe (ESA)
Az Einstein Probe startja (Xinhua)