Az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) módosította az űrhajós minősítés megszerzésének kritériumait. Persze ezek teljesítése nélkül is lehet „űrhajósnak” lenni.
Az FAA kereskedelmi űrszállítási irodája július 20-án adta ki az „űrhajós szárnyak” jelvény megszerzésének feltételeiről szóló dokumentumát (FAA Commercial Space Astronaut Wings Program). A programot még 2004-ben hirdették meg, és azóta ez az első formális kiegészítés a feltételekhez.
A rendelkezés szerint az FAA a kereskedelmi űrrepülések személyzetének azon tagjait minősíti űrhajósnak, akik eleget tesznek a személyzet kiképzésére vonatkozó szövetségi előírásoknak, valamint az FAA által jóváhagyott repülés során elérik a legalább 50 mérföldes (80 km) magasságot. Újdonság a rendelkezésben, hogy ezúttal kitér a személyzet azon tagjaira is, akik a repülés során érdemben hozzájárulnak a közbiztonsághoz vagy a repülés biztonságához – a korábbi változatban csak az előző feltételek szerepeltek. Az FAA közleménye szerint az új feltétel hozzájárul a szervezet azon céljához, hogy a kereskedelmi repülések során is védje a közbiztonságot.
Az FAA első alkalommal 2004-ben ítélte oda a kereskedelmi űrhajós szárnyakat Mike Melvillnek és Brian Binnie-nek, vagyis annak a két pilótának, akik abban az évben a SpaceShipOne mindhárom repülése során 100 km fölötti magasságba jutottak. Legközelebb 15 évi szünet után, 2019-ben Mark Stucky és C. J. Sturckow kapták meg az űrhajós szárnyakat, miután a SpaceShipTwo-val 2018 decemberében túllépték az 50 mérföldes határt. Ugyanabban az évben kapta meg a minősítést David Mackay, Mike Masucci és Beth Moses, akik 2019 februárjában repültek a SpaceShipTwo fedélzetén. A kereskedelmi űrhajós szárnyak eddigi birtokosai Moses kivételével valamennyien pilóták, Moses a 2019-es repülés során a kabinban biztosította a megfelelő körülményeket.
A Virgin Galactic alkalmazottai, Dave Mackay, Mike Masucci és Beth Moses 2019-ben, a SpaceShipTwo repülése után a 35. Űrszimpóziumon vehették át az FAA űrhajós szárnyak elismerést. (Kép: Tom Kimmell)
Ugyanakkor a SpaceShipTwo és a Blue Origin New Shepard kabinjában végrehajtott idén nyári repülések új kérdéseket vetettek fel a kereskedelmi űrhajós szárnyak odaítélésével kapcsolatban. A SpaceShipTwo július 11-i repülésén a Virgin Galactic alapítója, Richard Branson, valamint Moses és a cég két további alkalmazottja vett részt. Igaz, hogy a cég alkalmazottaiként mind a négyen szerepet játszottak a gép kifejlesztésében és az emberes szuborbitális repülés demonstrálásában, ám nem feltétlenül járultak hozzá a közbiztonsághoz vagy az emberes űrrepülés biztonságához.
Még inkább vitatható a New Shepard kabin július 20-i repülése négy utasának helyzete. Mint emlékezetes, a repülésen a céget alapító Jeff Bezos, a testvére Mark, valamint Wally Funk és Oliver Daemen vettek részt. A kabin működtetésében és a repülés végrehajtásában azonban egyikük sem vett részt, mivel a kabint a földről irányították, vagyis mind a négyen csak passzív résztvevői voltak az utazásnak, így kétség sem férhet hozzá, hogy egyikük sem teljesítette az FAA űrhajós szárnyak megszerzésére vonatkozó követelményeit. Ugyanakkor az új rendelkezés lehetővé teszi, hogy az FAA „tiszteletbeli” űrhajós szárnyakat adományozzon olyan személyeknek, akik egyébként nem felelnek meg a kritériumoknak, azonban rendkívüli mértékben járultak hozzá az emberes kereskedelmi űrrepülések fejlesztéséhez.
Fontos, hogy a kereskedelmi űrhajós szárnyak odaítélése puszta erkölcsi elismerés, annak nincsenek jogi következményei és nem jár semmilyen privilégiumokkal. A kitüntetés odaítélésével az FAA azt akarja kifejezni, hogy fontosnak tekinti a kereskedelmi űrrepüléseket, és „rajta tartja a szemét” a terület fejlődésén. Egyúttal hangsúlyozzák, hogy az 50 mérföldes határt a NASA és a Védelmi Minisztérium követelményeivel összhangban állapították meg.
A Blue Origin és a Virgin Galactic egyaránt bejelentette, hogy saját űrhajós szárnyak jelvényét adományozza mindazoknak, akik az ő eszközeikkel hajtanak végre repülést. Ennek megfelelően a két júliusi szuborbitális repülés négy-négy résztvevője kivétel nélkül megkapja a Virgin Galactic „nagy szárnyak” kitüntetését, illetve a Blue Origin logóját formázó kitűzőt. (Itt bújik ki a szög a zsákból. A NASA, a Védelmi Minisztérium, a Légügyi Hatóság és más állami szervek szabhatnak mindenféle kritériumokat, a magukat ezen szervek fölött állónak gondoló cégek tulajdonosai majd eldöntik, kit tekintenek űrhajósnak – amint az várható volt. Nem azért fektettek be jelentős összegeket, utasaik pedig nem azért fizetnek a jegyükért, hogy még csak űrhajósnak se tarthassák magukat. – B.E.)
Az űrhajósok szakmai szervezete, az Association of Space Explorers (ASE) már áprilisban bemutatta az univerzális űrhajósjelvényt (Universal Astronaut Insignia), azt a kitűzőt, amelyet minden, a világűrben járt személynek átadnak, az űrturistákat is beleértve. A jelvény két változatban készül, az egyik a szuborbitális, a másik az orbitális repülések résztvevői számára. Az ASE továbbra is nyilvántartást vezet mindazon személyekről, akik a világűrben jártak, ugyanakkor nem enyhítenek azon a feltételen, miszerint az ASE-nek csak az lehet a tagja, aki űrhajóval legalább egyszer megkerülte a Földet, azaz űrhajósként orbitális mozgást végzett.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Űrturizmus: a kínálat
Szoros lett a verseny a célszalagnál
Újjáéledő űrturizmus (1. rész)
Újjáéledő űrturizmus (2. rész)
Az FAA szigorított a kereskedelmi űrhajós definícióján (Space News)
FAA Commercial Space Astronaut Wings Program
Űrhajós-e jogilag Jeff Bezos és Richard Branson? (Bartóki-Gönczy Balázs írása a Ludovika Blogtéren)
Az űripar fejlődésének köszönhetően elérkeztünk egy új űrkorszakhoz: a kereskedelmi űrutazás korához.
