Az ESA és a kínaiak

A közelmúltban két hír is napvilágot látott az Európai Űrügynökség kínaiakkal való együttműködése kapcsán.

Az egyik az emberes űrrepülési programmal kapcsolatos. Régebben komolyan felmerült a lehetősége, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) belátható időn belül űrhajóst küld a 2022-ben kiépített és már teljes üzemben működő kínai Tienkung (Tiangong) modulűrállomásra. Mint ismeretes, a kínai űrállomáson jelenleg háromfős személyzetek váltják egymást. A kínai illetékesek többször is kifejezték azt a szándékukat, hogy idővel más országok űrhajósainak is lehetőséget biztosítanak a Tienkung fedélzetén való munkára.

Egy január végi hír szerint ezek bizonyára nem ESA-űrhajósok lesznek. A szervezet főigazgatója, Josef Aschbacher évnyitó tájékoztatóján ugyanis egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy pénzügyi és politikai megfontolásokból letettek a kínai űrállomás használatáról. Az ESA emberes űrrepülési programjának forrásait teljesen leköti a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fenntartásában való részvétel, ahol számos nemzetközi partnerrel működnek együtt. Pedig korábban voltak jelei az európai–kínai együttműködés szorosabbra fűzésének. Samantha Cristoforetti és Matthias Maurer például 16 kínai társával együtt tengeri túlélési gyakorlaton vett részt 2017-ben és a nyelv tanulásába is belekezdtek. Még korábban Je Kuangfu (Ye Guangfu) részt vett az ESA CAVES (Cooperative Adventure for Valuing and Exercising human behavior and performance Skills) nevű, nemzetközi részvétellel zajló barlangi kiképzési gyakorlatán. Az elmúlt években azonban az együttműködés intenzitása alább hagyott.

Samantha Cristoforetti kínai űrruhában, a 2017-es közös gyakorlat során. (Kép: ESA / Stephane Corvaja)

Egy másik, még frissebb hír szerint az ESA hollandiai technológiai központjában (European Space Research and Technology Centre, ESTEC) zajlanak a SMILE (Solar wind-Magnetosphere-Ionosphere Link Explorer) nevű, a napszél, valamint a földi magnetoszféra és ionoszféra kapcsolatának kutatására szánt közös európai–kínai műholdas program tesztjei. Ezek a Kínában megépített űreszköz-prototípus és a felbocsátásra kiválasztott Vega-C hordozórakéta adapterének integrációját célozzák.

A SMILE tesztjei az ESTEC-ben. (Kép: CAS)

A munkálatok jelentősége, hogy kínai űrszakemberek csoportja eddig még sosem vett részt ilyen tesztekben az ESA létesítményében.

A három évesre tervezett SMILE az ESA és a Kínai Tudományos Akadémia (Chinese Academy of Sciences, CAS) közös küldetése, amelyet 2015-ben 13 versengő javaslat közül választottak ki megvalósításra. Eredetileg 2021-ben szerették volna felbocsátani Kourou-ból, de több okból – műszaki nehézségek, koronavírus-világjárvány – késik a program. Tavaly még 2024 novemberéről volt szó, jelenleg már csak 2025 áprilisáról szólnak az indítási tervek. A SMILE méréseit erősen elnyúlt pályáról végzi majd, amelynek földtávoli pontja összemérhető lesz a Föld–Hold távolság harmadával.

A kínai fél a meghajtást és a kiszolgáló egységeket biztosító műholdplatformot adja és a majdani működő űreszköz irányítását végzi. Emellett tudományos műszerekkel is hozzájárul a küldetéshez. Az ESA felelőssége a hasznos teher és a pályára állítás. A 2,2 tonna körüli iondul tömegű műholdon röntgentartományban érzékeny távcsövek (Soft X-ray Imager, SXI és Solar Wind Charge eXchange, SWCX) működnek majd. Az együttműködés a korábbi (a 2000-es évek elején működött) Double Star küldetésen alapul.

Kapcsolódó cikkek:
2016: Kína nagy éve az űrben
Tengeri túlélési gyakorlat
Az ESA tervezett tudományos űreszközei
Kína rakétái és új tudományos műholdjai
Kínai eredmények és tervek
Új korszak az űrfizikában

Kapcsolódó linkek:
Az ESA-nál nem tervezik űrhajós küldését a kínai űrállomásra (Space News)
Zajlanak a tesztek, de csak 2025-ben indulhat az európai–kínai műhold (Space News)