40 éve történt: A román űrrepülés (2. rész)

Az előző részben bemutattuk a román űrhajósok kiválogatásának furcsaságait. Most röviden ismertetjük Prunariu űrrepülési programját, majd áttekintjük az azóta eltelt 40 év román űrtevékenységét.

1961-2010

A „Dnyeprek” 1981-es űrrepüléséről, az ott végzett legfontosabb kísérletekről 2006-ban emlékezett meg az Űrvilág. Ebben a cikkben a szerző, Horvai Ferenc röviden ismertette az 1961 és 1981 közötti űrtevékenységet, a Szaljut-6 űrállomáson végzett űrkísérleteket, valamint az 1991-ig (a Román Űrügynökség, ROSA) megalakulásáig eltelt időszakot.

A fenti cikk második részében a ROSA első kezdeményezéseiről, és Románia PRODEX-hez csatlakozásáról lehetett olvasni. Az ország 2006-ban vált az Európai Űrügynökség (ESA) együttműködő államává, és már a kezdetektől igyekeztek részt venni földmegfigyelési és mikrogravitációs programokban.

2011-től napjainkig

2011 igazán izgalmas és eredményes év volt szomszédjaink számára. A Román Köztársaság 2011 januárjában csatlakozott teljes jogú tagként az ESA-hoz. Ugyanebben a hónapban hat román kutató a „Marson járt”. A Mars Society Amerikában, Utah államban működő sivatagi Mars-analóg kutatóállomása (Mars Desert Research Station, MDRS) időről időre fogadott külföldi „legénységeket”. (A magyar nemzetiségű kutatócsoport például a HUNGAROMARS küldetés keretében 2008. áprilisban kapott lehetőséget arra, hogy a „Marsra utazzon, és felszíni kutatómunkát végezzen”.) 2011 januárjának második felében, a 98. személyzetet román nemzetiségű kutatók és szakemberek (3-3 férfi és nő) alkotta.

2011. február 24. és március 9. között zajlott az amerikai Discovery utolsó repülése (STS-133). A Shuttle fedélzetén az ESA által pártfogolt romániai kísérlet is utazott. A Román Űrtudományi Intézet munkatársai által vezetett kísérletben (rövid angol neve: CFS-A, Colored Fungi in Space) színes gombák növekedését és túlélését vizsgálták a súlytalanság és a kozmikus sugárzás hatására. A kutatók olyan szerves anyagokat lebontó gombákat válogattak össze a kísérlethez, amelyek szennyezhetik a bolygóközi űrutazás céljából felbocsátott eszközöket. A színes gombák növekedését és túlélését azért is érdekes vizsgálni, mert az egyik színezékanyag, a melanin nem csak a mi bőrünket védheti meg a káros ultraibolya (UV) sugárzástól, hanem a gombákat is.

2012-ben (a Masat-1-gyel együtt) került pályára az első román műhold, a GOLIAT. A bukaresti egyetemisták által készített űreszköz a felbocsátás után csak gyenge jeleket produkált. Később sikerült adását dekódolni. Három tudományos eszközének egyike egy 3 megapixeles kamera volt, 20-30 m-es felszíni felbontással. Emellett a sugárdózist és mikrometeoritok becsapódását mérő műszerek is repültek rajta.

A műhold 1U (egy egységes, 10 × 10 × 10 cm-es) és 1,33 kg tömegű eszköz volt. A szolgálati rendszerek között egy háromtengelyes magnetométer, két lendkerék, valamint egy-egy GPS-vevő, fedélzeti számítógép, akkumulátor, UHF rádió és annak antennája, illetve antennakivető szerkezete volt megtalálható.

2015 júliusában jelentették be, hogy a következő európai nehéz hodozórakéta (Ariane-6) megvalósításában Románia is részt vesz. Az ország az ESA tudományos űreszközei közül többek között a Cluster, a Herschel, a Planck, a SOHO és a Gaia programjában vállalt részt.

(Az Űrvilág korábbi cikkei alapján)

Dumitru Dorin Prunariu román űrhajós repülésének 40 évfordulóját a Budapesti Román Kulturális Intézet egy exkluzív interjúval ünnepeli meg. A feleségével, Crina Prunariu nagykövet asszony őexcellenciájával folytatott 30 perces beszélgetésben Dumitru Dorin Prunariu felidézi a nála egy évvel korábban űrutazásban részt vett Farkas Bertalan magyar űrhajós pályájával való összekapcsolódásokat, valamint az űrbeli küldetést is, amelyben Leonyid Popov szovjet kozmonautával vett részt, a felszállástól az 1981. május 22-i leszállás izgalmáig. Többek között Dumitru Dorin Prunariu román űrhajós határozott fellépésének, professzionalizmusának és elköteleződésének köszönhető az, hogy Romániában működik 1991 óta egy Űrügynökség, amelynek keretében egy nemzeti űrprogram és számos nemzetközi együttműködés is megvalósult. 2011 óta Románia teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek és intenzíven részt vesz az űrkutatás európai programjaiban. A magyarul feliratozott interjút a Román Űrügynökség tudományos kutatója, Virgiliu Pop valósította meg. A felvétel a Budapesti Román Kulturális Intézet Facebook-oldalán és szegedi fiókszervezete Facebook-oldalán tekinthető meg. (Forrás: Budapesti Román Kulturális Intézet)

Kapcsolódó cikkek:
40 éve történt: A román űrrepülés (1. rész)
Románia lesz az ESA 19. tagállama
Románia is az ESA együttműködő állama lett
Képes PECS-történet
Román kísérlet indul a Discovery-vel
Bemutatjuk... a román űrkutatást (1. rész)
Bemutatjuk... a román űrkutatást (2. rész)
25 éve repült az első román űrhajós
Az Ariane–6 építői
ROMARS küldetés a „földi Marson”