A kazah fél a kért 17 helyett legfeljebb csak 12 Proton-M indítást engedélyezett 2013-ra. Vajon mi lehet az űrrepülőtér sorsa a közeljövőben?
A döntés további feszültséghez vezethet az orosz-kazah űrkapcsolatokban. A 12-es szám mág a tavalyi előzetes kvótánál is alacsonyabb. Pedig a Kazahsztán területén fekvő történelmi indítóhely működése átvészelte a Szovjetunió felbomlását, s a szovjet űrprogram tulajdonképpeni örökösének számító oroszok 2050-ig tartó használatra kötöttek megállapodást a másik utódállammal, Kazahsztánnal. Bajkonur ma is Oroszország első számú starthelye, holott idegen földön található. Ugyanakkor az oroszok már építik a távol-keleti Amur-vidéken a Vosztocsnij nevű új bázisukat.
A kazah lépésre válaszul az oroszok csökkenthetik a 115 millió dollárnak megfelelő éves bérleti díjat, amit Bajkonur használatáért fizetnek. A Proton-M rakéta jelenleg a legnagyobb teljesítményű orosz hordozóeszköz. Nem csak kormányzati megrendelésre használják, de kereskedelmi úton is értékesítik kapacitását. 2012-ben a 24 bajkonuri startból 10-et hajtottak végre Proton-M rakétával (további kettőt a Proton-K változattal). Egyrészt a Protonokhoz hasonló képességű Angara rakéta még mindig csak fejlesztés alatt áll, másrészt Bajkonuron kívül sehol nincs olyan indítóállás, ahonnan Protonokat tudnának felbocsátani.
Egy az indítóállás felé tartó Proton rakéta. (Kép: RIA Novosztyi)
A korlátozásra indokul szolgálhat a Protonok mérgező hajtóanyaga. Tavaly két start is sikertelenül végződött – az egyik augusztusban, a másik decemberben. Szerencsére – legalábbis környezeti szempontból szerencsére – egyik sem közvetlenül az indítás után, hanem már a Föld körüli pályán, a Briz-M végfokozat hibájából. Emiatt aztán idén március vége előtt nem is újítják fel a startokat a Protonnal. Sokak szerint azonban a háttérben a feszültség igazi oka az oroszok tervezett „kivonulása” Bajkonurból, hisz Vosztocsnijból már akár 2015-ben végrehajthatják az első indítást. Ezzel feltehetően szükségtelenné válna az Angara rakéták kazahsztáni indítóállásának megépítése is, és leállna az erre szolgáló orosz-kazah Bajterek projekt. Az oroszok ugyancsak igyekeznek jobban kihasználni az északon fekvő Pleszecket – Bajkonur kárára.
Habár korábban úgy tűnt, Bajkonur sorsa 2050-ig el van rendezve, most mindez egyre valószínűtlenebbnek látszik. Az oroszok előbb-utóbb kétségtelenül máshová teszik át a székhelyüket. A kazahoknak viszont ott lesz egy űrrepülőterük. Vajon mire használják majd? Egy lehetséges jövőbeli partnerként Ukrajna jöhet szóba. A Proton-korlátozások bejelentésével egy időben röppent fel a hír, hogy az ukránok beszállnának a Bajterek projektbe, a Zenyit hordozórakétájuk számára építve új starthelyet.
Időközben azért a működés tovább folyik Bajkonurban. Az idénre tervezett első orosz start, egy Szojuz-2.1a rakétáé, már február 5-én megtörténhet. A hasznos teher egyszerre hat Globalstar távközlési hold lesz.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Bajkonur – a következő ötven év
Baj Bajkonurral
Új orosz űrrepülőtér 2018-ra
Jövőre kezdik építeni az új orosz űrrepülőteret
Orosz űrstratégia 2030-ig
Szerencsétlen műholdak
Orosz kereskedelmi távközlési hold indult – kudarccal
Megmentették az orosz távközlési holdat
A bajkonuri konfliktusról (Voice of Russia)
Legalábbis az űreszközökre és alkatrészeikre nem vonatkoznak már olyan szigorú exportkorlátozások az Egyesült Államokban, mint eddig.
