Űrtávközlés-történeti sorozatunk 1971-től, a genfi Űrtávközlési Rádió-világértekezlet felidézésével folytatódik.
Az Űrtávközlési Rádió-világértekezlet (WARC-71)
Az 1963-ban megtartott Űrértekezlet folytatásaként a WARC-71 rekordokat döntött: a 6 hetes ülésen 101 ország és 27 szervezet 740 képviselője vett részt, és a munka az űrkommunikációs szabályozás teljes felülvizsgálatát jelentette. Magyarország részéről először vett részt állami vezető az értekezleten: a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium részéről a miniszter első helyettese és egyben a Magyar Posta vezérigazgatója, Horn Dezső vezette a 7 fős delegációt, amelyben a minisztérium és a Távközlési Kutató Intézet munkatársai mellett a MTV műszaki igazgatója (és egyben az Űrkutatási Kormánybizottság tagja), Kerpel Róbert is helyet kapott.
A TELSTAR-IV-et ábrázoló, a WARC-71 emlékére kibocsátott svájci bélyeg. (Forrás: UNPI)
Az ülés 300 oldalas záródokumentuma a hírközlés fejlődésének újabb állomását jelzi. A szabályozott frekvenciaspektrum 275 GHz-et ölelt fel (a korábbi 40 GHz helyett), a 10 GHz feletti spektrum allokációjával az űralkalmazásokra használható spektrum mennyisége a korábbi harmincötszöröse lett, a műholdas műsorszórás állomásainak üzemeltetésére nemzetközi együttműködést javasolt, amelyben a technikai paramétereket is meg kellett határozni. Az ülés technikai eljárásokat állapított meg a Nemzetközi Rádió Konzultatív Bizottság (CCIR) javaslata alapján egyrészt a zavartatás szintjének kiszámítására, másrészt koordinációs terület meghatározására és a geostacionárius műholdas pálya megosztására. A gyakorlati tapasztalatok alapján jelentős mértékben bővítették és továbbfejlesztették a frekvenciakoordinációs eljárásokat, valamint az IFRB-nek való bejelentésre vonatkozó eljárási szabályokat. Új szolgálatokat vezettek be (pl. műholdas mozgószolgálat, műholdas rádiómeghatározó szolgálat, műholdas Föld-kutatás, műholdas tengeri mozgószolgálat).
Az űrtávközlés szempontjából jelentőséggel az ülés által elfogadott két dokumentum bír: a SPA 2-1 határozat, amely az űrbeli kommunikációs frekvenciasávokhoz való egyenlő hozzáférést tette lehetővé az államok számára, valamint a SPA 2-1 ajánlás, amely a következő rádiótávközlési világértekezletek számára írta elő az űrtávközlésre használt spektrum vizsgálatát. A SPA 2-1 határozat rögzítette, hogy valamennyi országnak joga van a különböző műholdas rádiótávközlési szolgálatok (space radiocommunication services) számára kijelölt rádiófrekvenciákra és az ezeket biztosító geostacionárius pályapozíciókra, ez azonban nem jelenthet állandó elsőbbséget egyetlen ország számára sem, és nem gátolhatja más országok műholdas rendszereinek kialakítását.
Az ülés leginkább vitatott témája a DBS (Direct Broadcast Satellite) volt, ami a két nagyhatalom markáns nézőpontbeli különbségét jól tükrözte. A szocialista országok álláspontja szerint a DBS-t a nemzeti szuverenitás fenyegetéseként értelmezték, továbbá kifogásolták a kultúrájukra gyakorolt hatást, ezért előzetes hozzájáruláshoz kötötték a műsorszórást, míg az USA az előzetes hozzájárulást amerikai Jognyilatkozattal (Bill of Rights, 1791), továbbá az információhoz való emberi joggal ellentétesnek tartotta. Hosszas vitát követően végül a BSS-re a priori frekvencia-felosztási terv elfogadását javasolták, valamint az ülésen a műholdas szolgálatok és a földi szolgálatok közötti frekvencia-megosztás esetére a koordinációs, bejelentési és regisztrációs szabályok közül a műsorszóró műholdakra vonatkozó szabályozás kimaradt. Ezzel az előzetes hozzájárulás kérdésében nem foglalt állást, de egyértelművé tette az ülés azt, hogy a műsorszóró szolgálat szabályozása még várat magára.
A tengeri mozgószolgálat részére felosztott frekvenciasávok lehetővé tették, hogy ezeken a sávokon egy nemzetközi műholdas rendszer épüljön ki, amelyet az 1976-ban létrehozott kormányközi szervezet, az International Maritime Satellite Organization (INMARSAT) kezelt.
Érdekesség továbbá, hogy a nemzetközi mértékegység-meghatározásokkal összhangban, az RR ezen módosítása vezette be a hertz (Hz) mértékegység használatát, valamint az egyes sávok megnevezését.
Az RR 2. cikkének 1971-es módosítása. (Forrás: ITU)
A Málaga-Torremolinos-i Meghatalmazotti Értekezlet, 1973
A Meghatalmazotti Értekezleten az ITU szervezetének, pénzügyi helyzetének újraszabályozására került sor a Nemzetközi Távközlési Egyesület Egyezményének elfogadásával. Az értekezlet 6 hétig tartott, 143 ország közel 700 képviselőjének részvételével.
A Málaga-Torremolinos-i Meghatalmazotti Értekezleten résztvevő magyar delegáció. (Forrás: ITU)
Noha a frekvenciahasználatot közvetlenül nem érinti, mégis az űrtávközlés szempontjából a Málaga-Torremolinos-i Meghatalmazotti Értekezlet fontos mérföldkő: a Nemzetközi Távközlési Egyesület ülésen elfogadott Egyezménye rögzítette, hogy a rádióspektrum és a geostacionárius műholdas pályapozíció korlátos erőforrás, és hangsúlyozta ezen erőforrások hatékony használatára és az ezekhez való egyenlő hozzáférésre vonatkozó követelményt. Ezzel a módosítással egyértelművé tette az ITU, hogy az űrtávközlés tekintetében a frekvenciasávok és geostacionárius pályapozíció szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Fontos előrelépés volt, hogy az Egyezmény a Nemzetközi Frekvencia Regisztrációs Testületnek (ITU International Frequency Registration Board, IFRB) űrtávközléssel kapcsolatos feladatait is meghatározta:
Míg az 1965-ben megtartott WRC csak a rádiófrekvencia-felosztás nyilvántartására hozta létre az IFRB-t, az 1973-ban elfogadott Egyezmény már a frekvencia-felosztás mellett a geostacionárius műholdas pályapozíciók nyilvántartását is az IFRB feladatává tette, ezáltal a műszaki kapcsolódást nemzetközi jogi szinten is rögzítette. A geostacionárius műholdas pálya felhasználása érdekében történő tanácsadással az IFRB feladata is jelentősen megváltozott: a méltányos, hatékony és gazdaságos felhasználásra vonatkozó iránymutatással a korábbi adminisztratív feladatellátás mellett a IRFB szabályozási feladatokat kapott.
(Folytatjuk!)
Dr. Daczi Diána, Dr. Vári Péter
Kapcsolódó cikkek:
Az űrtávközlés kezdetei (1. rész)
Az űrtávközlés kezdetei (2. rész)
Az űrtávközlés műszaki oldalai (1. rész)
Az űrtávközlés műszaki oldalai (2. rész)
Az űrtávközlés műszaki oldalai (3. rész)
Az űrtávközlés műszaki oldalai (4. rész)
Az űrtávközlés frekvenciaszabályozása: aktualitás és jövőbetekintés (1. rész)
Háromrészes cikksorozatunk első részében az ország hordozórakétáit és katonai űrprogramját mutattuk be. Most a polgári műholdas programokat ismertetjük.
