Az ESA európai és a CNES francia űrügynökség CryoSat mesterséges holdjának feladata a Föld jéggel borított részének folyamatos vizsgálata lesz.
A CryoSat indítására a legújabb tervek szerint szeptemberben kerülhet majd sor. A program várható élettartama három év. Az európai-francia együttműködésben készült, 700 km magas pályára szánt mesterséges holdat az Astrium gyártotta. Fő műszere, az interferometrikus radaros magasságmérő (SAR/Interferometric Radar Altimeter, szellemes rövidítéssel SIRAL) az Alcatel fejlesztése. A műhold precíz (néhány centiméter pontos) helymeghatározásához a francia DORIS rendszert használják. Ennek működési elve, hogy a földfelszín jól ismert pontjain elhelyezett rádióadókból származó jeleket a műhold fedélzetén veszik, s a jelek frekvenciájának Doppler-eltolódásából kikövetkeztethető relatív sebességek alapján kiszámítják a hold pozícióját. (Ez majdnem olyasmi, mint a GPS-es helymeghatározás a Földön, csak „fordított irányban”, s itt nem a jelek futási idejét mérik.) A DORIS rendszer elemeit a Thales szállította, és a CNES szakemberei felelősek az egészért, a működtetésétől a pályameghatározást szolgáló számításokig.
A földfelszín fagyott részének kutatása fontos adalékkal szolgál a klíma folyamatainak, változásának figyelemmel kíséréséhez. A poláris jégsapkák, illetve a sarkvidéki tengereket borító jég magasságának, vastagságának mérése nélkül nehéz megérteni a jég, az óceán és a légkör bonyolult kölcsönhatását. A CryoSat feladata lesz megfigyelni, hogy vajon a globális felmelegedés miatt tényleg számottevően fogynak-e a sarkvidéki jégmezők. (A CNES Magazine 2005. júniusi száma nyomán)
Kapcsolódó cikkek:
Földrengések a visszahúzódó gleccserek nyomán
Fogyásnak indult antarktiszi gleccserek
Kis műholdak Földünk és a világegyetem vizsgálatára
Kapcsolódó linkek:
A CryoSat honlapja (ESA)
Milyen napos az idő odakint? A kérdésre mesterséges holdakkal adható globális válasz - segítve akár az energia- és építőipart, a turizmust és az egészségvédelmet is.
