Hetedik alkalommal rendezték meg a Műegyetemen a H-SPACE nemzetközi űrkonferenciát.
(Kép: Oláh Attila / Photon / MANT)
A H-SPACE 2022 konferencia első napján, április 7-én (csütörtökön) délután jelenléti előadásokkal kezdődött a program a BME informatika (I) épületének egyik földszinti nagyelőadójában. De azok a résztvevők is követhették az előadásokat, akik csak online tudtak csatlakozni. Másnap viszont két szekció teljes egészében a virtuális térbe költözött. Bár a hibrid lebonyolítás elvileg nagyobb érdeklődő közönség számára, akár utazás nélkül is lehetővé teszi a részvételt, az online forma azért nem nyújtja a személyes találkozások, beszélgetések, kapcsolatteremtés lehetőségét. Ráadásul „ami elromolhat, az el is romlik”, vagyis időnként technikai problémák is becsúsznak a közvetítésbe. Szerencsére mind az előadók, mint a hallgatóság fel volt már vértezve a járványidőszakban szerzett konferenciatapasztalatokkal, így az időnkénti fennakadások ellenére is simán zajlott a H-SPACE 2022. A rendezvényre előzetesen összesen 130-an regisztráltak, részvételi díj nem volt.
(Kép: Oláh Attila / Photon / MANT)
Április 7-én 14 órakor a változatos szakmai program bevezetéseképp rövid köszöntőt mondott Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Charaf Hassan, a házigazda BME VIK dékánja, és mindkét szervező nevében Kovács Kálmán, az EIT igazgatója és egyúttal a MANT elnöke.
A meghívott előadások sorát Bartóki-Gönczy Balázs (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, NKE) kezdte. A téma igen aktuális volt, az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott háborúnak a nemzetközi űrtevékenységre gyakorolt szerteágazó hatásait foglalta össze.
(Kép: Oláh Attila / Photon / MANT)
Utána Zábori Balázs (ELKH Energiatudományi Kutatóközpont) következett, aki a HUNOR magyar űrhajós program menedzsere. Nagy érdeklődéssel várt előadásában bemutatta a program céljait, összetett felépítését az űrhajóskiképzéstől kezdve a hazai űrkísérletek kiválasztásán át a program ismeretterjesztő jelentőségéig. Az ambiciózus program jól halad. Ami az űrhajós-válogatást illeti, a több mint 200 jelentkezőből az előzetes kiválasztási fordulón 100 fő jutott túl, az ő további tesztjeik, vizsgálataik megkezdődtek. A cél, hogy várhatóan 2024–2025 körül egy kiképzett magyar kutató űrhajós juthasson el a Nemzetközi Űrállomásra – az Axiom Space vállalattal kötött megállapodás alapján, a SpaceX Crew Dragon űrhajójával –, és ott végrehajtsa a számára kijelölt tudományos programot.
(Kép: Trupka Zoltán)
A konferencia harmadik meghívott előadója a „szomszédból” érkezett. Michal Brichta (Szlovák Űriroda) áttekintést adott Szlovákia űrtevékenységének figyelemreméltó, dinamikus fejlődéséről. Ez nem független attól, hogy az országban megvan a kormányzati szándék az Európai Űrügynökséghez (ESA) való közeljövőbeli csatlakozásra, társult tagállamként.
(Kép: Oláh Attila / Photon / MANT)
A kávészünetet követően a H-SPACE 2022 csütörtöki programja összesen 8 szakmai előadással folytatódott. A résztvevők hallhattak a Műegyetemen készülő újabb zsebműholdról, az MRC-100-ról, amely egy 3 egységnyi méretű PocketQube. Szó volt a Qatar Oscar-100 (QO-100) geostacionárius rádióamatőr műholddal Győrből végzett videós adatátviteli kísérletekről. Összefoglaló hangzott el egy meglehetősen új, és jelentős magyar részvétellel fejlődő területről, a világűrben zajló kémiai kutatásokról. A hallgatóság megtudhatta, hogy a magyarországi repülőterek környezetében is előfordulnak a műholdas helymeghatározó (GNSS) méréseket zavaró interferenciák, jórészt illegális jeladók használata miatt. Ez veszélyes helyzeteket is teremthet a repülőgépek leszállásakor. Előadás hangzott el Magyarország első átfogó műholdradaros felszínmozgási adatbázisáról, amely Sentinel-1 mérések alapján, több mint 14 millió helyen, átlagosan 100 különböző időpontból származó, 2014 és 2021 között végzett mérésen alapul. Az ESA-nak a Jupiter jeges holdjainak vizsgálatára 2023 áprilisában indítandó JUICE űrszondájával három különböző előadás is foglalkozott, bemutatva a magyar kutatók és mérnökök részvételét is a programban.
A konferencián napirendre került a témákról, hátterükről egyébként olvashatnak az Űrvilág régebbi cikkeiben is, ezekből egy válogatást nyújtunk a lap alján. A H-SPACE 2022 konferencia teljes programja és előadásainak rövid kivonata pedig a nyitónapra egy elektronikusan hozzáférhető kötet formájában meg is jelent, innen letölthető.
A H-SPACE 2022 második (online) napjának délelőtti szekciójában folytatódtak a műszaki-tudományos előadások. A szóba került rendkívül változatos tématerületek közt szerepelt a GPS műholdas rádiójelek csillapodásának mérésével végzett kísérleti csapadékzóna-megfigyelés, a mesterséges intelligencia alkalmazása a műholdas távközlésben, kis műholdak ionhajtóművei, a készülő MRC-100 műholdra kerülő spektrummonitorozó berendezés, a Kárpátokban nemzetközi projekt keretében végzett műholdradar-interferometriás mozgásvizsgálat, kvantumalgoritmusok alkalmazása földmegfigyelési adatok feldolgozásában, az antarktiszi kutatóbázison áttelelő személyzet videónaplóinak pszichológiai célú vizsgálata, a kommunikáció tartalmának elemzése, az űrnalóg környezetben a kognitív képességek változása.
A délutáni szekció az oktatásé és az ismeretterjesztésé volt. A program két meghívott előadással indult, mindkettő igen aktuális felsőoktatási vonatkozású témákról szólt. Parragh Bianka (NKE) bemutatta a nemrég 16 magyarországi egyetem részvételével megalakult UniSpace konzorcium felépítését és a már az idei év őszétől kezdve kínált kurzusok tématerületeit. Csurgai-Horváth László (BME) a Műegyetemen újonnan induló űrmérnök mesterképzésről mondott részleteket. A résztvevők megtudhatták, hogy már a nemrég lezárult, első meghirdetett felsőoktatási jelentkezési ciklusban 100-nál is többen adták be jelentkezésüket az űrmérnök szakra. A további előadásokban a konferencia résztvevői hallhattak a svédországi IRF SpaceLab tevékenységéről, az általuk külső felhasználóknak is nyújtott szolgáltatásokról, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban folyó roverfejlesztésről, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium csillagászati és űrkutatási vonatkozású programjairól, s végül a Magyarok a Marson mérnöki versenyről a koronavírus-járvány árnyékában.
A H-SPACE konferenciáról minden információ – beleértve a részletes programot és az előadás-kivonatok gyűjteményét – elérhető a space.bme.hu honlapon. A sorozat következő konferenciáját a tervek szerint 2024 elején tartják, így már 2023 vége felé érdemes lesz figyelni a meghirdetését. Kapcsolódó cikkek:
A H-SPACE konferenciák sorozatát 2015 óta szervezi a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Egyesült Innovációs és Tudásközpontja (EIT), együttműködve a Magyar Asztronautikai Társasággal (MANT). Kezdetben évente, mindig februárban, az első magyar műhold, a Masat-1 felbocsátásának évfordulója környékén voltak a konferenciák. 2020-tól kétévente történő megrendezésre tértek át, ezért a mostani volt a hetedik alkalom. A legutóbbi ilyen konferenciára szerencsére közvetlenül az első COVID-19 lezárások előtt sikerült sort keríteni. A koronavírus-járvány azonban még a mostani, 2022-es rendezvényre is rányomta a bélyegét: az időpont a biztonság kedvéért idén áprilisra csúszott, a lebonyolításhoz pedig hibrid formát választottak a szervezők.
Közeleg a H-SPACE 2022
H-SPACE 2022: február helyett áprilisban
A háború űrveszteségei
ExoMars: felfüggesztve
Új fázisába lépett a HUNOR
Bekapcsolódás a HUNOR-ba
Szlovákia még közelebb az ESA-hoz
Hamarosan szlovák műhold indulhat
Sok műhold Szojuzzal (2. rész)
MRC-100
Rádióamatőr átjátszó GEO pályán
Az űrtávközlés frekvenciaszabályozása: aktualitás és jövőbetekintés (1. rész)
Űrkémiai szimpózium
COVID-19: magyar gyógyszerkísérlet készül az ISS-re
Megjelent az Európai Rádiónavigációs Terv első kiadása
Mi mozog, hogy mozog?
Ágyban a tudományért!
UniSpace konzorcium alakult
Űrmérnök mesterképzés 2022
UltimaSpace Astro Pi 2017 eredmények
Felhívás jelent meg emberes űrrepülés keretében alkalmazandó tudományos kísérletek, technológiai fejlesztések és ismeretterjesztési tevékenységek kidolgozására.
