Új fázisába lépett a HUNOR

A magyar űrhajós programról tartottak ma tájékoztatót.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által meghirdetett HUNOR - Magyar Űrhajós Program célja, hogy várhatóan 2024-ben magyar űrhajós közreműködésével valósulhassanak meg világszínvonalú magyar tudományos kísérletek és tesztek a Nemzetközi Űrállomáson.

Az űrhajós-jelentkezés lezárult és elkezdődött a kiválasztás összetett folyamata az Európai Űrügynökséggel (ESA) együttműködésben.

(Kép: ESA)

A HUNOR program gerincét egy átfogó és körültekintő egyeztetési folyamat során összeállított tudományos és technológiai tartalom alkotja, melynek kibontása és megvalósításának koordinációja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Űrkutatási Laboratóriumának a feladata.

A küldetés esetleges fennmaradó további szabad kapacitásainak, továbbá más emberes űrrepülési programokban történő potenciális részvételi lehetőségek kiaknázására a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az ELKH EK közös felhívást tesz közzé emberes űrrepülés keretében megvalósítható projektjavaslatok benyújtására.

Napjainkban az űrkutatás több mint a tudományos kíváncsiság, a felfedezési vágy által hajtott kutatási tevékenység. Földi technológiai civilizációnk működése ugyanis nagymértékben függ a világűrbe telepített rendszerektől, az űrbéli infrastruktúráktól, azok fejlettségétől. A 21. század globális gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásaira adandó megoldásokat is jelentős részben a világűrben kell keresni. Civilizációnk egy következő technológiai fejlődési ugrás küszöbén áll, ezt támogatja a legfejlettebb csúcstechnológiára épülő hazai űrkutatási tevékenység is.

„Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat stratégiai célja, hogy a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs szektor egyik legjelentősebb szereplőjeként tudás-, kompetencia- és infrastruktúra-központként vegyen részt a hazai és a nemzetközi űrkutatásban. Az ELKH hat kutatóhelyén jöttek létre világszínvonalú űrkutatási kompetenciák az elmúlt évtizedekben. Az űrtevékenységben és ezen belül a HUNOR programban való aktív részvétel tovább erősíti a kutatóintézetek, a felsőoktatási intézmények és az ipari szereplők közötti együttműködést, ezáltal javítja a kutatás és az oktatás színvonalát, és támogatja a kutatói utánpótlás biztosítását. Olyan kitörési pontok ezek, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország a tudományos innováció nemzetközi élvonalába kerüljön, egyúttal megőrizze tudományos vezető szerepét a régióban, és felkészülhessen az eljövendő új űrkorszak kihívásaira” – emelte ki Maróth Miklós, az ELKH elnöke.

„A kormányzati struktúrán belül 2018 óta a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozik az űrkutatás területe, amelyet a kormány prioritásként kezel. A kiemelt figyelmet demonstrálja, hogy a kormány 2021 nyarán elfogadta Magyarország első űrstratégiáját. A dokumentum első alkalommal fogalmazta meg az űrkutatás és űrtevékenység mint önálló szakterület prioritásait, valamint kormányzati támogatást élvező zászlóshajó projektjeit, köztük az űrhajós programot” – hangzott el Sztáray Péter biztonságpolitikai államtitkár részéről.

„Szemtanúi lehetünk egy új űrkorszak kibontakozásának, amelyben az emberes űrrepülés új értelmet nyer, és fokozatosan az emberiség hétköznapjainak részévé válik majd. Hazánk számára stratégiai kérdés, hogy az emberes űrrepülésben meglévő kompetenciákat a nemzetközi trendeknek megfelelően továbbfejlesszük, és olyan új képességekre tegyünk szert, mint a hazai űrhajós kiképzési potenciál vagy éppen a nemzeti űrhajózó állomány fenntartása. A HUNOR program keretében ezen képességek megalapozása várható” – tájékoztatott Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

„Az Energiatudományi Kutatóközpont a Magyarországon űrkutatással legrégebben foglalkozó kutatóhelyek egyike. Ennek eredményeként már közel száz, az EK-ban, illetve annak jogelődjeiben készített magyar eszköz jutott fel geofizikai rakéták, műholdak, bolygóközi szondák, emberes űrhajók és űrállomások fedélzetén a világűrbe. Mind a kutatóközpont, mind pedig az egész magyar űrtevékenység számára óriási elismerés, hogy az EK Űrkutatási Laboratóriuma vezetésével zajlik a HUNOR - Magyar Űrhajós Program” – hangsúlyozta Horváth Ákos, az EK főigazgatója.

A Pille sugárdózismérő műszer. (Kép: ELKH EK)

„A HUNOR kutatási és technológiai alprogram olyan kutatási területeket tartalmaz, amelyek napjaink emberes űrrepülésében az élvonalba tartoznak, emellett olyan kulcstechnológiákat alkalmaz, amelyek alapvetően szükségesek a jövőbeli, hosszú távú emberes űrutazások megvalósításához. Az alprogram részét képezik többek között a kozmikus sugárzás dozimetriai vizsgálatai és a szükséges technológiai eszközök fejlesztése, az anyagtudományi kutatások és anyagtechnológiai fejlesztések, az űrélettani és űrmedicina-kutatások, az űrélelmezési kutatások, valamint a hazai telekommunikációs technológiák továbbfejlesztése. Mindezeket kiegészíti az űrkutatás népszerűsítését célzó marketingtevékenység, és a leendő magyar űrhajósok bevonásával zajló oktatási tevékenység” – mondta el Zábori Balázs, az EK űrkutatási mérnöke, a HUNOR - Magyar Űrhajós Program projektvezetője. (Forrás: ELKH közlemény)

A magyar űrhajósjelöltek jelentkezése egyébként január 31-én zárult. A KKM Űrkutatásért és Űrtevékenységért Felelős Főosztályának honlapján olvasható információ szerint több mint 230-an adtak be jelentkezést, a beérkezett pályázatok feldolgozása folyamatban van. A kiválasztási folyamat a pályázatok adminisztratív előszűrését követően online alkalmassági teszt kitöltésével folytatódik, majd pedig az azon megfelelt jelöltek meghívást kapnak az ESA személyes jelenléttel zajló alkalmassági vizsgálataira. A legfrissebb hírek szerint 100 jelentkező (86 férfi és 14 nő) jutott túl az első szűrőn, ők már meg is kezdték a tesztek kitöltését.

Kapcsolódó cikkek:
Űrhajós-kiválasztás indul!
Ki jelentkezhet magyar űrhajósnak?
Magyarország Űrstratégiája

Kapcsolódó linkek:
Új fázisába lépett a HUNOR – Magyar Űrhajós Program (ELKH)