Immár egy évtizede védi Szentpétervárt a korábban átlagosan évente pusztító árvizektől a 25 kilométeres gátrendszer.
Az „Észak Velencéjének” is nevezett Szentpétervárt szinte megalapítása óta sújtják az árvizek. A Néva deltatorkolatában 42 mocsaras szigeten épült város történelmi városmagjának nagyobb része mindössze 1–2 méter magasan fekszik a tenger szintje fölött. 1703-ban éppen csak elkezdődött a csillag alakú Péter és Pál erőd építése, az árvíz máris elmosta a helyszínről a felhalmozott építőanyagokat. Az azóta eltelt három évszázad alatt több mint 300 árvíz sújtotta a várost, köztük három katasztrofális méretű, amelyekben a vízszint több mint 3 métert emelkedett, és épületek ezreit öntötte el a víz.
A legsúlyosabb árvizek jellemzően olyankor alakulnak ki, amikor a Balti-tenger fölött örvénylő ciklonok kelet felé, a Finn-öbölbe és a Néva torkolatába nyomják a tenger vizét. Ilyenkor a keskeny és sekély öbölben erős állóhullám alakulhat ki, amely különösen veszélyes akkor, ha dagálykor vagy a Néva évszakos áradása idején következik be. Oroszország hatalmas árvízi védműrendszer építésével válaszolt a kihívásra, amely létesítmény 11 gátból, 6 zsilipből, 30 víztisztító állomásból és két hajózási csatornából áll. Amint a Landsat–8 OLI (Operational Land Imager) műszerének felvételén látható, a védműrendszer 25 kilométer hosszan zárja le a Finn-öblöt az öböl déli partján fekvő Lomonoszov városrésztől a Kotlin-szigeten keresztül (a sziget gáton belüli, Szentpétervár felé eső részén terül el Kronstadt városa) az északi parti Gorszkaja városnegyedig és közlekedési csomópontig. A gáton fut a Szentpétervárt körülvevő, kétszer háromsávos autópálya-gyűrű nyugati szakasza.
A Landsat–8 OLI műszerének 2020. június 2-i felvétele a Finn-öbölről és a Szentpétervárt védő zárógátról. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)
A projekten a munka 1979-ben kezdődött, de csak 2011-ben nyilvánították késznek. A 3,85 milliárd dollár költséggel épített védmű az 5 méter magas vihardagálynak is ellenáll. Az idő legnagyobb részében a zsilipkapuk nyitva vannak, hogy a tengeri élővilág számára létfontosságú vízcserét biztosítsák, ha viszont áradás várható, akkor a kapuk 45 perc alatt lezárhatók. Az elmúlt évtizedben több mint egy tucatszor volt szükség a zárásra. Mióta a gátat üzembe helyezték, az UNESCO világörökségi helyszínévé nyilvánított történelmi belvárost egyszer sem sújtotta pusztító áradás.
A fenti kép kinagyított részlete Szentpétervár belvárosáról és a Néva deltatorkolatáról. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A legrosszabbra készülve
A Botteni-öböl jege
Balti-tengeri panoráma
Vihardagály Hollandiában – Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról
Szentpétervár védi a tengeröblét (NASA EO)
Az ESA egyelőre legkisebb, de lendületesen fejlődő programja a kozmikus veszélyeket vizsgálja, amelyek életünket vagy földi és űrbe telepített eszközeinket fenyegetik.
