Az eddigi legnagyobb tudású űrszonda, amelyet idegen égitestre küldtünk, legalább egy marsi éven (két földi éven) át végzi kutatómunkáját. De ha minden jól megy, ennél lényegesen tartósabb is lehet.
Több mint nyolc hónapos út után ma az amerikai Mars Science Laboratory (MSL) űrszonda elért a Marshoz. Az általa szállított Curiosity rover, egy fejlett önjáró laboratórium, szerencsésen átvészelte a közel hét percig tartó légköri fékezést, majd közvetlenül a kerekére érkezett, egy eddig még sosem próbált „légi darus” leszállítás után.
Még nem a legszebb kép, de a legelsők egyike: a Curiosity árnyéka a Marson, a leszállás után, az egyik segédkamerával fényképezve. (Kép: NASA / JPL-Caltech)
A Curiosity nem az első marsjáró, de sokkal nagyobb, mint elődei – köztük a legutolsó, a 2004 januárjában érkezett, még ma is működőképes Opportunity. A nagy tömeg elsődleges oka, hogy a tudományos műszeregyüttes lényegesen összetettebb. A fejlődést az előző generációhoz képest jól érzékelteti, hogy a Curiosity műszerei összességében mintegy 15-ször akkora tömegűek, mint az azonos felszereltségű Spirit és Opportunity marsjármű-ikrekéi. A nagy (kb. 900 kg-os) össztömeg miatt volt szükség az újszerű landolásra is: a Mars ritka légkörében a hővédő pajzsos majd ejtőernyős fékezés nem lett volna elég hatékony. Az is fontos szempont, hogy ezzel a módszerrel pontosabban meg lehet célozni az előre kijelölt leszállóhely körzetét. Az összetett műszerpark energiafelvétele, valamint a biztonságos, a napszakoktól és évszakoktól független működtetés érdekében nem napelemekkel, hanem radioaktív termoelektromos generátorral „hajtják meg” az űrjárművet.
A 3 m hosszú, 6 kerékkel ellátott, egy kis autó méreteivel vetekedő Curiosity a Marson, a számos fantáziakép egyikén. (Kép: NASA / JPL-Caltech)
A Curiosity megépítésére és Marsra küldésére a NASA mintegy 2,5 milliárd dollárt költött. A program fő célja, hogy megállapítsa, milyenek lehettek a környezeti körülmények a korai Marson. Előfordulhatott-e, hogy a klíma valaha is alkalmas volt ott az élet kifejlődéshez és fennmaradásához. Esetleg megmaradt-e mostanáig is olyan bizonyíték, amely az egykori életre utal. Itt mikrobiális, és nem valamiféle magasabb rendű életformákra kell gondolni. A programban részt vevő kutatók nem győzik hangsúlyozni, hogy a Curiosity nincs felkészítve az esetleges jelenlegi marsi élet kimutatására – még akkor sem, ha netán volna ilyen a rendkívül sivár felszíni körülményeket kínáló égitesten. A várható (és persze a váratlan!) tudományos eredmények mellett a Curiosity szerepe, hogy mérési eredményeivel előkészítse a Mars kutatásának soron következő fázisait: például anyagminta-visszahozó, vagy az aktuális élet helyszíni detektálására alkalmas automata űreszközök látogatását, végső soron pedig az emberes Mars-utazást.
A Curiosity leszállóhelye, a marsi Egyenlítőtől valamivel délre fekvő Gale-kráter egy rendkívül érdekes, minden bizonnyal egyedülálló lehetőségeket kínáló helyszín a bolygón. A 154 km átmérőjű krátert hosszas, a Mars körül keringő szondák eredményeit alapul vevő kutatómunka után jelölték ki célpontnak. Közepén egy kb. 5 km-re kiemelkedő hegy magasodik, amit a marsjáró módszeresen „megmászik” majd. A hegy oldalában feltárulnak a Mars történetének különböző korszakaiból származó kőzetrétegek – alulról felfelé először a régiek, aztán az egyre újabbak. Maga a kráter alja, ahová a Curiosity megérkezett, a Mars egyik legalacsonyabban fekvő területe. Ezért ha egykor folyékony víz borította a felszínt – amit sok kutató hisz, mások kételkednek benne –, annak a jeleit itt fel kellene ismerni.
A legújabb marsjáró tudományos programjának indulására a leszállást követő néhány hétig még várni kell. Ez idő alatt a NASA szakemberei sorra ellenőrzik a műszerek és kiszolgáló berendezések működését. A fedélzeti számítógép programját is felfrissítik egy új változatra, beépítve a start óta eltelt idő alatt történt javításokat. Az első kutatási helyszín maga a kráteraljzat lesz, ahol korábban agyagásványokra utaló jeleket találtak. Ha itt végeznek, várhatóan néhány hónapon belül, akkor a mozgó laboratórium megindul felfelé, a központi kiemelkedés (Aeolis Mons) oldalán.
(Holnap és holnapután, sorozatunk következő két részében röviden bemutatjuk, miféle eszközökkel szerelték fel a Curiosity-t. A témában megjelent korábbi cikkeinket – legrégebbiektől időben előrefelé haladva – itt, a lap aljáról érhetik el.)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Kiválasztották a Mars Science Laboratory műszereit
Hiányzik a plutónium
Mars Science Laboratory: mégis 2009-ben
Leszállóhelyek a Marson
Mars Science Laboratory: 2011-re halasztva
Stratégiaváltás a marsi metán miatt?
Elnevezték a jövendő marsjárót
A Curiosity kerekei
Gale-kráter
Már a rakéta tetején a Curiosity
Közeledik a Curiosity rover startja
Elindult a Mars Science Laboratory
Mi lesz a Curiosity után?
MSL: mérések menet közben
11, 10, 9... végső visszaszámlálás
Miért mindig a Mars?
GYORSHÍR: A hét perc rettegés vége
Mit csinál majd a Curiosity? (2. rész)
Mit csinál majd a Curiosity? (3. rész)
A Curiosity úttörő küldetése elé (Spaceflight Now)
Mars Science Laboratory / Curiosity honlap (NASA JPL)
A Curiosity leszállása a Marson (Spaceflight Now)
Az augusztus 6-án a Marsra szálló Curiosity az eddigi legfejlettebb űrszonda, amelyet a bolygóra küldünk. De távolról sem az első.
