Június 20-án kezdi vetíteni a Discovery Channel azt a hatrészes filmsorozatát, amely az amerikai űrkutatás történetébe enged bepillantást.
Az ismeretterjesztő tévécsatorna legújabb sorozata, az Amikor elhagytuk a Földet – A NASA legnagyobb pillanatai az emberiség lélegzetelállító kalandjának történetét meséli el, az amerikai űrhivatal filmarchívumának felbecsülhetetlen értékű felvételei segítségével. Az első rész június 20-án 17 órától kerül adásba.
Az alábbiakban a filmsorozat hozzánk eljutott beharangozójából idézünk: Valódi felvételeken valódi „kalandorok” mondják el mit láttak, amikor elhagyták bolygónkat. Karosszékben ülve vehetünk részt a Merkúr-Programban (nyilván a Mercury programról, az első amerikai emberes űrrepülésekről van szó – a szerk.), vagy nézhetjük végig Neil Armstrong első Holdon tett lépéseit, de megismerkedhetünk a többi asztronautával, a csillagok Kolumbuszaival, akik életüket kockáztatva hódítottak újabb teret az emberi tudománynak és kíváncsiságnak.
Az űrhajózás legnagyobb nevei – saját felvételeik segítségével – személyesen avatnak be minket történelmi jelentőségű utazásaik részleteibe. Így olyan mélységükben ismerhetjük meg az eseményeket, ahogyan azelőtt sohasem volt lehetőségünk erre.
A Discovery – a legkorszerűbb technikát segítségül hívva – a világon elsőként HD minőségben digitalizálta a már megkopott, kincset érő kópiákat – kifejezetten a sorozat számára.
A hat epizód leírását ugyancsak szó szerint idézzük. Ezek alapján nem lehetetlen, hogy a film magyar szövege is tartalmaz majd néhány esetlenül lefordított mondatot, de a képek minden bizonnyal bőségesen kárpótolják majd a mi szakértő olvasóinkat...
1. epizód: A Merkúr program – Hétköznapi szuperhősök
2. epizód: Gemini – Barátok és riválisok
3. epizód: Apollo – A Sas leszáll
4. epizód: Otthonunk, az űr
6. epizód: Az űrhajózás kora
A filmsorozathoz jó szórakozást kívánunk!
A Szputnyik 1857-es (sic!) kilövését követően a NASA hét bátor pilótája közül kerül ki az az egy, aki Amerikát képviselve elsőként merészkedik bolygónkat elhagyva megszokott világunkon túlra, az ismeretlenbe. Útjával kapcsolatban ezernyi kérdés vár tisztázásra – beleértve a legegyszerűbb túlélési esélyekkel kapcsolatos problémákat is. Az epizódban a NASA első próbaútjait, majd az első amerikai asztronauta „földöntúli” élményeit követhetjük nyomon.
Amerika és a Szovjetunió még mindig fej-fej mellett halad az űrkutatás terén. Az USA mindössze néhány hónappal maradt le az oroszok mögött: a szovjet asztronauta után nem sokkal az első amerikai is megteszi történelmi sétáját az űrben. A holdraszálláshoz rögös út vezet: az Egyesült Államok az Ikrek csillagképről elnevezett Gemini programban két asztronautát próbál egyszerre az űrbe juttatni. A feladat emberpróbáló, többen életüket is áldozzák a megvalósításáért.
Miután az új Apollo-program 3 asztronautája sikeresen megkerüli a Holdat, Amerika elérkezettnek látja az időt, hogy – a világ történetében először – emberi lábnyomot hagyjon egy idegen bolygó talaján. Az Apollo-11 fedélzetén 1969 júliusában Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins kísérli meg a „lehetetlent”, és nem sokkal később a történelem egyik leghihetetlenebb „győztes csatájának” főszereplőjévé válnak.
Amerika egyre nagyobb erőbedobással – és egyre növekvő önbizalommal – folytatja a világűr meghódítását, melynek következő állomása a Skylab nevű űrállomás földkörüli pályára bocsátása. A világűrben való tartózkodás káros mellékhatásai egyértelműen megmutatkoznak az asztronauták mentális és fizikális állapotában. Érdekesség, hogy amerikai űrhajós első ízben kap meghívást az orosz Mir űrállomásra, miközben a Földön még javában tombol a hidegháború...
5. epizód: Az űrsikló
Ahogy az űrkutatás a kozmosz újabb és újabb területeinek meghódítására ösztönzi a tudósokat, az űrbe juttatható asztronauták számát az addig lehetséges 3-ról 6–ra, majd 7-re emelik. A sikerek egymást követik, és – bár mindenki számára egyértelműek az űrutazás halálos veszélyei – a Columbia 2003-ban, közvetlenül az űrsikló landolása előtt bekövetkezett tragédiája sokkolja a közvéleményt.
A NASA útjára bocsátja a világ első űrtávcsövét, a Hubble-űrteleszkópot. Az óriási remények és a sok éves tervezés ellenére már csak odafent derül fény a szerkezet hibájára: a NASA „szeme fénye” rövidlátó. A tudósok az egyik legbonyolultabb és legkeményebb feladat előtt állnak az Apollo program óta: a távcsövet a világűrben kell megjavítani. Az elmúlt 50 év során az ember átlépte szülőbolygója határait, felfedezte és meghódította az Univerzumot. Nem marad más hátra, mint egy másik bolygó meglátogatása...
Kapcsolódó cikkek:
Embert az űrbe! – 50 éves a Mercury program
Az Igazak: 50 éve mutatták be a világ első űrhajósjelöltjeit (1. rész)
Az Igazak: 50 éve mutatták be a világ első űrhajósjelöltjeit (2. rész)
50 éves a NASA (1. rész: Az első 45 év)
50 éves a NASA (2. rész: A NASA válaszútja)
50 éves a NASA (3. rész: A Naprendszer új titkai)
Az 1958-as év úgy tűnik nem fogadta kegyeibe a Holdat elérni akaró űrkutatókat. Nem így 1959.
