Űrvilág.hu - Mi esett a tetőre?

Űrkutatás, űrtevékenység - űrvilág.hu űrkutatási hírportál

Mi esett a tetőre?

2024.04.20. 07:15 Az űrállomás és az USA

Először márciusban, majd a napokban ismét végigfutott a sajtón a hír, hogy az eredetileg a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) származó törmelékdarab átszakította egy floridai ház tetejét.

A baleset nyomán anyagi kár keletkezett, de emberi sérülés szerencsére nem. A jelek szerint az űrszemétdarab átvészelte a légkörön át tartó zuhanást, majd Florida déli részén, a Mexikói-öböl partján fekvő Naples városában ért földet – pontosabban házat. Némileg ironikus, hogy a szóban forgó darab egykor a közelből indulhatott a világűrbe, hiszen a NASA Kennedy Űrközpontja innen légvonalban kevesebb mint 300 km-re található.

A NASA mostanra megvizsgálta az incidenst okozó darabot, amelynek földet érése az űrügynökség szakembereit is meglepte. Az eset nyomán változhatnak az előírások, amelyek azt szolgálják, hogy a Föld körüli pályán keletkező hulladékból lehetőleg minél kevesebb veszélyeztessen lakott területeket. Mint jól ismert, a kellően alacsonyra jutó űrszemétdarabok – például kiszolgált műholdak, rakétafokozatok vagy azok darabjai – belépnek a légkörbe és ideális esetben megsemmisülnek, elizzanak, mielőtt elérnék a felszínt. A nagyobb méretű, illetve a viszontagságokat jobban viselő anyagból készült példányokból azonban megmaradhat valami. Ezért ha csak egy mód van rá, az ilyeneket igyekeznek lakott területektől távol, többnyire a Csendes-óceán déli része felett a légkörbe léptetni. Itt fejezik be „pályafutásukat” például az ISS-ről származó hulladékot is elszállító teherűrhajók. Előfordulhat azonban, hogy az adott űreszköz a légkörbe lépés előtt már irányíthatatlanná válik. Ilyenkor csak reménykedni lehet benne, hogy senkit és semmi fontosat nem talál el. Általában nem is szokott, hiszen a Föld felszínének mintegy kétharmadát eleve óceánok és tengerek borítják, és a szárazföldek területének is viszonylag kis hányadán élnek emberek. (Régebbi híreink között sok ilyen aggodalommal kísért, de végül balesetet nem okozott eseményről olvashatnak beszámolót. Néhányat közülük összegyűjtöttünk a lap alján.)

A floridai Naplesben élő háztulajdonos, Alejandro Otero nem volt ilyen szerencsés. Ő egy olyan darabot „kapott” az égből, amely eredetileg egy 2,63 tonnás akkumulátorcsomag része volt. Az elöregedett és ezért lecserélt nikkel-hidrogén akkumulátorokat 2021 márciusában távolították el az ISS-ről a robotkarral, és helyezték önálló pályára. Az eseményről beszámoló akkori cikkünkben úgy fogalmaztunk, hogy a 420 km magasan önálló pályára állított óriás űrszemét a légköri fékeződés miatt egyre alacsonyabbra süllyed, majd számítások szerint két–négy év múlva belép a sűrűbb légkörbe. A NASA szóvivője szerint a csomag „veszélyt nem okozva” semmisül majd meg a légkörben, vagyis nem számítanak arra, hogy darabjai egészben zuhannának a felszínre. Nos, három évvel később valóban megtörtént a belépés, de az utóbbi várakozás a jelek szerint nem jött be.

A használt akkumulátorokkal megrakott raklapot az ISS kanadai robotkarjával állították önálló pályára. (Kép: NASA)

A 2024. március 8-án bekövetkezett légköri zuhanást túlélő darab az ISS akkumulátorainak raklapra szereléséhez használt berendezés egyik alátámasztó oszlopa. A NASA a károsulttól megkapta a lezuhant testet és a Kennedy Űrközpontban elvégezte az objektum méreteinek és jellemzőinek elemzését, összehasonlítva azokat az eredeti alkatrész tulajdonságaival. A kb. 70 dkg tömegű, mintegy 10 cm hosszú és 4 cm átmérőjű darab egy Inconel nevű, nikkel-króm alapú tartós fémötvözetből készült, amely ezek szerint a várakozásoknál is strapabíróbbnak bizonyult. Az űrügynökség szakemberei modelleket használnak annak a megbecslésére, hogy egy-egy ilyen tárgy hogyan viselkedhet a légköri zuhanás közben. Most a modell paramétereit frissíteni kell, hogy a jövőben elkerülhessék az esetleges hasonló baleseteket. A cél, hogy a lehető legjobban csökkentsék az űrből visszajutó eszközök jelentette kockázatokat.