Némi aggodalommal figyelték világszerte sok helyen, hogy hol léphet irányítatlanul a légkörbe a nemrég indított kínai Hosszú Menetelés-5B rakéta kiszolgált fokozata.
A darab nem volt éppen kicsi, sőt valójában az elmúlt három évtized legnagyobb tömegű olyan ember készítette űrtárgya, amely kontroll nélkül tért vissza a sűrű légkörbe. Az ilyen esetekben nem lehet pontosan előre kiszámítani, hogy hol történik a légkörbe való belépés. A nagyobb tárgyak esetén pedig nem zárható ki, hogy nem semmisülnek meg teljesen a levegőben felhevülve, hanem egyes alkatrészeik akár elérhetik a felszínt is. Bár a lakott területekre való zuhanás valószínűsége viszonylag kicsi – a Föld felszínének nagyobb részét óceánok borítják, és a szárazföldek sem mindenhol egyenletesen népesültek be –, azért minden ilyen esemény aggodalmat kelt. Eddig szerencsére még nem fordult elő, hogy egy visszatérő űrtárgy embert talált volna el.
Az első Hosszú Mentelés-5B rakéta elhasznált első fokozatának utolsó pályája a Föld térképére vetítve. A megfigyelések szerint az eszköz végül az Atlanti-óceán északi része fölött, Afrika partjai felé haladva lépett a sűrű légkörbe, május 11-én, magyar idő szerint 17:33-kor. A pálya hajlásszöge 41,1° volt, így ekkora északi és déli szélességek között elvileg bárhol megtörténhetett volna a belépés. Mindössze 1 perc hiba a számításokban – amelyek a gyakorlatban igazából nem is lehetnek ennyire pontosak – kb. 500 km-es eltérést jelent a helyszínben. (Kép: Aerospace Corp.)
Mint arról korábbi cikkeinkben részletesen beszámoltunk (ld. a lap alján), a Hosszú Menetelés-5B rakétaváltozat május 5-én startolt Vencsangból (Wenchang), rajta egy új típusú kínai űrhajóval, amely emberek nélkül hajtott végre próbarepülést. A start sikeres volt, de másnap egy felfújható hővédelemmel ellátott kísérleti kapszula landolásával gondok akadtak. Végül az űrhajó kabinja 8-án rendben leszállt Belső-Mongólia sivatagos területén.
Az amerikai katonai megfigyelőhálózat különös figyelemmel kísérte a kínai rakétafokozat mozgását. Mint méréseikből kiderült, a légkörbe lépés kevesebb mint negyed órával azután következett be, hogy a nagy méretű űrhulladék szinte pontosan New York városa fölött repült el Föld körüli pályáján. A kiürült fokozat 30 m hosszú, 5 m átmérőjű volt, tömege kb. 20 tonna. Ennél nagyobb űreszköz 1991-ben a szovjet Szaljut-7 űrállomás volt, amelyet már nem tudtak irányítani, amikor lezuhant. Ha még rendelkeznek kontrollal az űrügynökségek a nagy eszközeik fölött, akkor általában a Csendes-óceán déli részénél, lakott területektől távol semmisítik meg azokat. A legnagyobb ember alkotta tárgy, amely (irányítottan) visszatért az űrből, az orosz Mir űrállomás volt 2001-ben. Ha egyszer eljön az ideje, a Nemzetközi Űrállomás moduljaira is ez a sors vár majd.
Elhasznált műholdak, rakétafokozatok rendszeresen visszatérnek ugyan a légkörbe, de 5 tonnásnál nagyobb példányok elég ritkán fordulnak elő közöttük. Bár a Hosszú Menetelés-5B rakétafokozat nagy darab volt, többnyire kiürült hajtóanyag-tartályok alkották. Legfeljebb néhány nagyobb sűrűségű alkatrész, például a központi egység két YF-77 hajtóművének részei vészelhették át a zuhanást a légkörön át.
Kínából 2021-ben és 2022-ben legalább még három Hosszú Menetelés-5B rakétát terveznek indítani, a tervezett új űrállomásuk moduljainak feljuttatására. Úgyhogy a következő években még lehet részünk a mostanihoz hasonló izgalmakban... Bár nekünk Magyarországon most nem volt okunk az aggodalomra, hiszen hazánk legdélebbi pontja is északabbra fekszik a 41,1°-os földrajzi szélességnél. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Bemutatkozott a kínai „űrállomás-szállító” rakéta
CZ-5B teszt: háromból kettő
Űreszköztemető
Híres leesések
ISS: mi lesz vele a végén?
A nagy kínai Hosszú Menetelés-5B rakétafokozat leesése (Spaceflight Now)
Május 5-én, magyar idő szerint dél körül Vencsangból indult a Hosszú Menetelés-5B első példánya.
