Szilveszter napján egy frontpáros hozott havat térségünkbe, és söpörte ki a korábbi hetekben állandósult, pár száz méter vastag ködtakarót. A változás napot nem hozott, de pár fokos enyhülést tapasztalhattunk.

A hét elején egyre sűrűsödő pára szerdára köddé állt össze a Kárpát-medencében. A sűrű, nedves párából csak a magasabb hegygerincek lógtak ki, ahol szikrázó napsütésben fürdik a köd feletti táj.

A Nyugat-Balkán térségében is a Kárpát-medencében tapasztalthoz hasonló enyhe idő van, legalábbis az alacsonyabb medencékben, és különösen a tengermelléken. A Dinári-hegység fölött pedig érdekes felhőalakzatok rajzolódnak ki.

Az elmúlt hét végén veszélyes, rekordmagasságot döntő vihardagály érte el a holland partokat. A hullámverést egy erős hidegfront okozta, amely mögött a hideg levegőáramra jellemző markáns felhőmintát láthatunk.

A hosszú sarkvidéki éjszaka beköszönte előtt utolsó pillantást vethetünk Skandinávia északi részére.

Amint arról korábban beszámoltunk, a júliusi hőhullám idején erdő- és bozóttüzek szempontjából kritikus helyzet alakult ki a Balkánon. Azóta itt többször is kiadós esők áztatták a tájat, a vidék kissé vissza is nyerte zöldes színét, de a tüzek egy része még mindig égett.

Július közepén az idei nyár talán legmelegebb hetében mindenki a frissítő hideghullámra vár. Tegyük ezt mi is az előző, múlt heti hidegfront érkezésének első felhőit mutató műholdképpel.

Júniusban az ELTE műholdvevő állomásán egy újabb antennatányér és a hozzátartozó vevőrendszer lépett üzembe. A Meteosat-műhold jeleinek vétele indult meg ezáltal, az ELTE és az EUMETSAT között, az Országos Meteorológiai Szolgálat közvetítésével létrejött szerződés eredményeként.

Miközben Közép-Európában a Medárd-időszakra jellemző zivataros idők járnak, május végén igen látványos felhőörvény alakult ki kontinensünk nyugati partjainál, Franciaország partvidékén.

Április elejének verőfénye remek felvételt eredményezett a Kárpát-medence északi részéről. A még havas magasabb csúcsok környékén csak néhány vékony fátyolfelhő zavarja a belátást.

Az elmúlt héten tartós hidegpárna-jelenség alakult ki a Kárpát-medencében, és igen valószínű, hogy az új évig is eltart ez az időjárási helyzet.

Az ELTE műholdvevő állomásának vételkörzete északkeleti irányban kissé átnyúlik az Urál hegyláncán.

A múlt hét második felében és a hét végén hullott dunántúli hótakarót a felhőzet átmeneti felszakadozása eredményeképp most láthatjuk először műholdképen.

Miközben kontinensünkön borongós, felhős idő uralta október végét, a déli tájakon a szokásos fényözönben gyönyörű műholdképek készülnek. Lássuk hát a Sínai-félsziget és a Vörös-tenger térségét.

Augusztus végén véget ért az idei nyár talán utolsó hőhulláma is. A Kárpát-medencét is elérte az őszies esőket hozó nyugati, atlanti eredetű áramlás. Műholdképünk ezt az állapotot mutatja.

Július közepének példátlan hőhulláma a Balkánra még a nálunk tapasztaltnál is melegebb időt hozott. A forróság erős széllel párosult, minden feltétel megvolt tehát a komoly erdő- és bozóttüzek kialakulásához, és ezek be is következtek.

A nyári napforduló időszakában az északi sarkvidék területei állandó fényárban fürdőznek. A folyamatosan, de alacsony szögben érkező napsugarak csak lassan melegítik fel e tájakat.

A Brit-szigetek legendás ködös időjárása inkább az őszi és téli időszakra jellemző, semmint a nyár kezdetére, június elején azonban látványos ködkompozíciót láthattunk a Brit-szigetek egy része és az Északi-tenger felett.

Ahogy a Nap egyre több fénnyel árasztja el az Európa közelében levő tengereket, úgy válnak egyre gyakoribbá a hullámokat kékeszöldre festő fitoplankton burjánzásai, virágzásai.

Az elmúlt héten újabb kitöréssel került a hírekbe Szicília óriási vulkánja, az Etna. Európa legmagasabb tűzhányójának csúcsa körül fehér színű felhők sűrűsödnek, műholdképünkön azonban jól látható a vulkántól keleti irányba húzódó, szürke színű füstzászló.