Több hónapos üzemszünet után tegnap újraindult a MODIS-adatvétel az ELTE műholdvevő állomásán.

Az alacsony, teljesen földhöz tapadó felhőzet, a sekély köd sík vidékeken is érdekes formákat tud létrehozni, amint a kép szerint Svédország déli részén is.

Északon még tart a tél: Szentpétervár térségében még mindent hó és jég borít. A Ladoga és a Finn-öböl jege azonban már nem összefüggő: óriási jégtáblákat mutat a műholdkép.

Február közepének havazásai összefüggő hótakarót hoztak létre a Kárpát-medence legnagyobb részén. Felvételünkön Magyarország és a Felvidék tájait láthatjuk.

Az utóbbi napokban kétarcú volt hazánk időjárása: a köd és a napfény, a tél és a tavasz változatos térbeli eloszlásban van jelen.

Műholdképünkön a Balti-tenger mellékére, Pomerániába látogatunk. A német-legyel határ és az Odera folyó által kettéosztott terület az űrből egységesnek látszik.

A kemény tél érdekes jeleket hagy a hómentes, vagy alig havas tájakon is. A befagyó tavak mellett az ipari üzemek által generált hófoltok jelentenek igazi különlegességet e felvételen.

A Karácsony előtti napokban a felhők nagy része eltűnt a Szentföld egéről, azonban a derűt hozó front jelentős mennyiségű szaharai port is hozott.

December elején délnyugati áramlással enyhe levegő érkezett térségünkbe. Műholdképünkön a Dél-Dunántúl egy ritka, felhőtlen, kissé ködös délelőttjét mutatjuk be.

A hómentes tájon átviharzó egyetlen hófelhő gyakran rajzol fehér csíkot a tájra. Ezek a formák igazán csak a műholdképeken élvezhetők.

A Kaszpi-tó, a Föld legnagyobb, a Világtengertől elzárt vízfelülete természetesen sóstó. Medencéjének sekélyebb északkeleti részén a bejutó hordalékon gyakori a planktonvirágzás.

A hegyeken átbukó, a leszálló oldalon szárító és meleg szél, a főn különös felhőalakzatokat kelt. Ezúttal a horvát tengerpart északi részén láthatunk ilyent.

Február utolsó hetének közepén már olvadt a kiterjedt hótakaró hazánkban. Nyomait még látjuk a délnyugati határszélen, miközben az északi szél gyönyörű felhőutakat varázsol a tájra.

Az elmúlt hetekben Dél-Franciaországra hulló hótakaró gyorsan elolvadt, az űrből is látható árvizeket okozva.

Nyugat-Európa forgalmas légikikötői környékén nem ritkaság a kondenzcsík. Az űrből azonban csak akkor láthatunk sok ilyent, ha kedvezőek a légköri viszonyok.

Miközben térségünket kemény tél sújtotta, délebbre kicsit enyhébb az idő. A Márvány-tenger és a tengerszorosok vidékén kevesebb a hó, és a színes táj felett érdekes felhőalakzatokat láthatunk.

Az óév utolsó napjaiban pillantsunk kicsit délebbre térségünktől: az Égei-tenger északi partján is tél van, viszont az idő lényegesen enyhébb errefelé.

A téli napforduló közeledtével a sarkkörön túl már nincs nappal, de kissé délebbre is igen rövid a világos napszak, a napsugarak pedig szinte vízszintesen érkeznek.

A téli hegyvidékek képe általában az, hogy a gerincek fehérlenek a hótól, míg a köztük húzódó völgyek színe a csupasz talaj miatt sötétebb. De menjünk csak délebbre, ahol a hegyeken nem feltétlenül találunk havat, engedjünk ködöt a völgybe, és ez a színrend mindjárt meg is fordul.

Az Európát elöntő hideghullám kontinensszerte érdekes műholdképeket eredményezett. Látogassunk az Elba torkolatához és az Északi-tenger partvidékére.