A KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja a Nemzetközi Űrállomáson folyó legújabb sugárdózis-vizsgálatokban, a SORD programban is részt vesz. Az első detektorok idén január 29-én, Progressz űrhajóval indultak a világűrbe.

A KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja 2001–2003 között részt vett a Nemzetközi Űrállomáson folyó sugárdózis-vizsgálatokban. A BRADOZ program célja a kozmikus sugárzás egyes összetevői hatásának vizsgálata biológiai objektumokra, a kozmonautákra, illetve elektronikus eszközökre. Két részes cikkünkben a kutatások hazai témavezetője számol be a programról, a mérésekről és az eredményekről.

A közelmúltban a NASA és az RKA kijelölte a következő két Shuttle-repülés személyzetét és a Nemzetközi Űrállomás kilencedik alaplegénységét.

A Nemzetközi Űrállomás (ISS - International Space Station) immár kisiskolás korba lépett, miután tegnap volt öt éve, hogy első eleme kijutott a világűrbe.

Ma reggel, közép-európai idő szerint 7:38-kor a kazahsztáni Bajkonurból sikeresen útnak indult a Szojuz TMA-3 űrhajó. Alig több, mint 8 és fél perccel indítás után az űrhajó sikeresen Föld körüli pályára állt.

Az előzetes terveknek megfelelően ma (vasárnap) hajnalban, közép-európai idő szerint 05:40-kor, a csütörtökön indított Progressz teherűrhajó hozzákapcsolódott a Nemzetközi Űrállomáshoz. Ez azt is jelenti, hogy az immár második magyar Pille műszer is az ISS-nél van.

Közép-európai idő szerint maj hajnalban, 3:47:59-kor útnak indították a 12. ISS-Progresszt. Fél tonnányi rakományában a legújabb Pille is helyet kapott.

Az elmúlt hetekben folytatódott a Nemzetközi Űrállomás következő állandó személyzetét alkotó két űrhajós kiképzése a Pille dózismérő használatára. A Pille legújabb változata várhatóan még ebben az évben feljut a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.

A terveknek megfelelően ma, közép-európai idő szerint 13:15-kor a Progressz M1-10 simán dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson.

Vasárnap egy orosz Progressz teherszállító indult a Nemzetközi Űrállomásra. Fedélzetén többek között üzemanyagot, vizet, élelmiszert és postát szállít.

A KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja 2001-2003 között részt vett a Nemzetközi Űrállomáson folyó sugárdózis-vizsgálatokban. Cikkünk második részében a neutrondózis meghatározásáról és a vizsgálatokból levonható következtetésekről szólunk.

Ma közép-európai idő szerint 12:58-kor egy újabb Progressz teherűrhajó indult a Nemzetközi Űrállomáshoz.

A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó két űrhajós egy furcsa, éles, fémes zajról számolt be. Az asztronauták jól vannak, az ISS-ről a levegő nem szökik, de a probléma egyelőre nem világos...

Ma hajnalban, helyi idő szerint 8:40-kor a kazahsztáni Arkalik város mellett leszállt a Szojuz TMA-2 visszatérő egysége, fedélzetén a Nemzetközi Űrállomás 7. alaplegénységével, és a látogató Pedro Duque spanyol űrhajóssal.

Mint ismeretes, augusztus végén, a Progressz-M48 teherűrhajó fedélzetén a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) szállították a KFKI Atomenergia Kutatóintézetben (KFKI AEKI) kifejlesztett és elkészített Pille-MKSZ termolumineszcens dózismérő rendszert.

Péntek reggel, közép-európai idő szerint 03:48-kor, az előzetes terveknek megfelelően elindult Bajkonurból a legújabb Progressz teherűrhajó. Az űreszköz 2,5 tonna utánpótlást szállít a Nemzetközi Űrállomásra, és rakománya között található az ISS orosz moduljára szánt magyar fejlesztésű Pille dózismérő.

Amennyiben minden a tervek szerint halad a magyar fejlesztésű Pille dózismérő legújabb példánya péntek hajnalban elindul a Nemzetközi Űrállomásra. Az, hogy az űrrepülőgépek kiesését követő mostani korlátozott szállítókapacitású időben ez a kis Magyarország a fedélzetre kerülhet, egyértelműen jelzi a Pille fontosságát és sikerességét.

A NASA hivatalosan is bejelentette a Nemzetközi Űrállomás nyolcadik legénységének összetételét. Az új személyzet - hasonlóan a jelenleg fent lévő hetedik csapathoz - kéttagú lesz. Velük együtt európai űrhajós is érkezik az ISS-re, aki azonban hazatér a jelenleg fent tartózkodó duóval.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A mostani epizodban bemutatjuk az Öreg Kontinens legnagyobb rakétájának, illetve űrállomás-moduljának születését.

Kis gömbölyű vízcsepp ül egy növény levelén, közepén egy mozdulatlan buborék. Ez is csak a világűrben történhet meg...