Hol és mit mérnek (mértek) a Nemzetközi Űrállomásra feljuttatott dózismérő csomagok?

Az Európai Űrügynökség (ESA) ötleteket keres a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről végzendő, a klímaváltozás kutatásával kapcsolatos programokhoz.

Frank De Winne az ISS fedélzetéről magyarázta el élőben több száz európai diáknak, hogy mi a különbség a súly és a tömeg között.

Talán már az év végén elindulhat a Nemzetközi Űrállomásra a miskolci Admatis Kft. kísérlete, amelyben a habok viselkedését kutatják a súlytalanságban.

Június 3-án sikeresen végrehajtották az első Neurospat kísérletet az ISS-en.

A Szojuz TMA-15 szerdai startjával a magyar jelenlét szempontjából is új fejezetet kezdődik az Űrállomáson. Egy éves késleltetés után végre megkezdődhet a Neurospat kísérlet.

A közelmúltban a névadás kapcsán Amerikában nagy sajtónyilvánosságot kapott új űrállomásmodul valójában Európában épült, és napokon belül repül Floridába.

A ma indult orosz teherszállító űrhajón a Nemzetközi Űrállomás európai Columbus moduljának dózistérképezéséhez szükséges mérőeszközök is helyet kaptak.

Az 50 éve tartó űrkorszak egyik meghatározó vállalkozása a napokban töltötte be a tizedik évét. A világ űrhatalmai számára a Nemzetközi Űrállomás napjainkra gyakorlatilag az egyetlen emberekkel végzett komoly program maradt, ha a szórványos kínai repüléseket és a még szórványosabb HST javításokat nem számítjuk.

Öt év óta először kellett az ISS pályáját azért módosítani, mert túl közel repült volna el egy használaton kívüli, szétesett műhold egy darabjához.

A szervizmodultól a Kibóig, avagy: dózistérképezés kívül-belül.

Pénteken az ESA belga űrhajósa, Frank De Winne átvette a parancsnokságot a Nemzetközi Űrállomáson. Ma visszatért a Szojuz TMA-14.

Halasztásokat követően elindult a Nemzetközi Űrállomás felé a Discovery amerikai űrrepülőgép.

Sikeresen lezajlottak a Neurospat kísérlet második ülései a Nemzetközi Űrállomáson.

Egy-egy orosz, belga és kanadai űrhajóssal a fedélzetén a Nemzetközi Űrállomásra tart az orosz űrhajó.

Ha az időjárás nem szól közbe, május 27-én startol Bajkonurból a Szojuz TMA-15 (19S). A repülés többszörös mérföldkő: újabb nagy lépés az Űrállomás fejlődésében, az európai szerepvállalásban és a magyar részvételben is.

A 2010 közepén induló második automata európai teherűrhajónak (ATV) a neve már megvan: Johannes Kepler.

A legkézenfekvőbb kérdés egy tíz esztendeje dolgozó űreszközzel kapcsolatban talán az lehetne: mégis mit csinálnak ott az űrhajósok?

Féléves, tökéletesen sikerült küldetés után az első európai teherűrhajó tegnap elhagyta a Nemzetközi Űrállomást.

A Jules Verne hajtóműveit április óta már másodszor használták arra, hogy a vele összekapcsolt Nemzetközi Űrállomás pályájának magasságát megnöveljék.