Japán és Lengyelország is belép az amerikai katonai távközlési műholdhálózat használói közé.
A két ország megállapodást kötött az Egyesült Államokkal a WGS (Wideband Global SATCOM) műholdas rendszerhez való hozzáférésről.
A WGS műholdak geostacionárius pályán keringenek a Föld körül – persze nem ilyen közel egymáshoz, mint ahogy azt a fantáziakép sugallja. (Kép: US Air Force)
A már meglevő szövetséges partnerek mellett az újak bevonása a WGS rendszerhez hozzáférő országok közé annak a jele, hogy a katonai műveletek terén egyre nő a biztonságos űralapú kommunikáció jelentősége. A WGS nagy adatátviteli kapacitású geostacionárius műholdjait a Boeing építette és az Egyesült Államok Űrhadereje üzemelteti. A rendszer első tagja, a WGS-1 még 2001-ben indult, jelenleg a 10-es sorszámúnál tartanak. (2001-ben még épp nem volt Űrvilág, de az összes többi példány indításáról szóló korabeli híreink a lap aljáról elérhetők. – A szerk.) A sorban következő WGS-11 és -12 a tervek szerint 2025-ben, illetve 2027-ben állhat pályára, és a közelmúltban kötött megállapodások értelmében Japán és Lengyelország elsődleges hozzáférési pontjaiként szolgálnak majd.
A WGS partnerországai, akikhez most Japán és Lengyelország csatlakozik: Ausztrália, Kanada, Dánia, Luxemburg, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia és Csehország. Szükség esetén más NATO-tagországok is használhatják a rendszer szolgáltatásait. A partnerség lehetővé teszi a részt vevő nemzetek számára, hogy megosszák a műholdfejlesztés költségeit, ezzel enyhítve az Egyesült Államok pénzügyi terheit. Például Ausztrália pénzelte a WGS-6 műholdat, míg más szövetségesek konzorciuma hozzájárult a WGS-9-hez, és segítenek finanszírozni a WGS-11 felbocsátását.
A programot az elmúlt években megvizsgálta az amerikai Kongresszus. 2023-ban arra utasították a Légierő Minisztériumát, hogy igazolják: a készülő WGS-12 műhold megfelel-e azoknak a katonai követelményeknek, amelyeket a kereskedelmi műhold-üzemeltetők kínálta alternatívák nem tudnak teljesíteni. A felülvizsgálat végül megerősítette, hogy bár a kereskedelmi műholdas kommunikációs szolgáltatások fontos szerepet játszanak a katonai műveletek távközlési támogatásában, vannak olyan biztonsági követelmények, amelyek miatt létjogosultsága van egy dedikált kormányzati rendszernek is, mint amilyen a WGS.
Az ukrajnai inváziót követően megváltozott biztonsági környezet a NATO-t is arra késztette, hogy jobban összpontosítson a világűrre. Northlink és Starlift néven két olyan programot is elindítottak, amely a szövetség műholdas és indítási kapacitásainak növelését célozza. A Starlift célja, hogy a műholdindítási képességekkel rendelkező tagállamok támogassák szövetségeseiket válságok és konfliktusok idején, megkönnyítve a biztonsági fenyegetésekre adott kollektív választ. A Northlink egy multinacionális kommunikációs műholdas hálózat kiépítésére összpontosít, kifejezetten az Északi-sarkvidék térségének kiszolgálására, az ottani az orosz katonai tevékenység ellensúlyozása. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Új amerikai katonai távközlési műhold
Katonai távközlési műhold indult Floridából
Fejlett amerikai katonai távközlési hold indult
WGS-5: új amerikai katonai távközlési hold
WGS-6: ismét egy amerikai katonai távközlési hold
WGS-7: tízből a hetedik
WGS-8: modernizált amerikai katonai távközlési hold
WGS-9
Újabb amerikai katonai távközlési műhold
Európai mozaik – 2022. október (2. rész)
Kémkedés 36 ezer kilométeren
A NATO űrstratégiája
Japán és Lengyelország is belépett a WGS együttműködésbe (Space News)
Titkos orosz katonai műhold indult Pleszeckből.
