A tagállamok űreszközei elleni támadást a szövetség elleni támadásnak fogják tekinteni, ami szükség esetén az összes tagállam összehangolt, fegyveres válaszát váltja ki.
Ezt mondja ki a NATO közelmúltban nyilvánosságra hozott, első, formális űrstratégiája.
A stratégia tükrözi, hogy a világűr egyre nagyobb jelentőségű sok ország számára, ezért Kínához, Oroszországhoz, Indiához és más országokhoz hasonlóan a NATO is szükségesnek tartja, hogy egységes rendszerbe foglalva közzé tegye a szervezet szándékait a világűrben. Hangsúlyozzák, hogy a stratégiát alig két hónappal azt követően teszik közzé, hogy Oroszország egy használaton kívüli saját műholdja elleni fegyverkísérlettel veszélyeztette a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósok biztonságát.
A stratégia a NATO 2019-es titkos űrstratégiájának kibővítése, annak a közleménynek a figyelembe vételével, amelyet a tagállamok vezetői tavaly adtak ki, és amelyben megerősítik, hogy bármely tagállam elleni támadás a szövetség egésze elleni támadásnak tekintendő. Ezen túlmenően a stratégia meghatározza a szövetség kulcsfontosságú szerepét az űrtevékenységben, beleértve a szövetségesek elrettentési és védelmi képességeinek összehangolását a más hadszíntereken (szárazföldön, a tengereken, a légtérben és a kibertérben) folyó hasonló tevékenységgel. A stratégia felsorolja azokat az alapelveket és nézeteket, amelyekhez a nemzetközi joggal összhangban a szövetség tartani kívánja magát, beleértve azokat a Világűrszerződésből (Outer Space Treaty) fakadó követelményeket, miszerint a világűr békés célra történő felhasználása minden állam érdeke, és egyetlen ország sem tekintheti sajátjának a világűrt. Ugyanakkor a stratégia azt is kimondja, hogy a NATO nem kíván az űrtevékenység önálló szereplője lenni, hanem támaszkodni akar a tagállamok mindazon képességeire, adataira, termékeire és szolgáltatásaira, amelyeket azok önkéntesen felajánlanak a szövetség űrbeli műveletei, küldetései és egyéb tevékenységei segítése érdekében.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára egy Brüsszelben, január 12-én tartott sajtókonferencián. (Kép: Dursun Aydemir / Anadolu Agency via Getty Images)
A stratégiával kapcsolatban Kaitlyn Johnson, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának űrpolitikai szakértője rámutat arra, hogy a NATO-nak pontosan definiálnia kellene, mit tekint az űrbeli javak elleni támadásnak. Az sem derül ki a stratégiából, hogyan reagál a NATO az űrhadviselés azon formáira, amelyek csak átmenetileg teszik működésképtelenné az űreszközöket. A szakértő hiányolja a „vörös vonalak” egyértelmű kijelölését, bár véleménye szerint a stratégia megfogalmazásai szándékosan homályosak és bizonytalanok ezekben a kérdésekben.
Az űrstratégia végén egyfajta terminológiai függelékként megadják néhány űrtevékenységgel kapcsolatos fogalom NATO-értelmezését. Jellemzően világűrnek a légtér felső határán túl lévő „térfogatot” tekintik, de lábjegyzetben megjegyzik, hogy a világűr fogalmára jelenleg nincs egyetemesen elfogadott definíció. A felsorolásban szereplő többi fogalom magyarázatára vagy magyarítására tett leghalványabb próbálkozás is messze meghaladná cikkünk kereteit, ezért ezzel kapcsolatban az eredeti közleményre utalunk (lásd lent).
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Világűrjogi változások
Európai Űrtanács – nyolc év után újra
Az amerikai űrhaderő terve
Űrpolitika tíz évvel ezelőtt
A NATO űrstratégiája (Axios)
NATO's overarching Space Policy (2022. január 17.)
A NATO-tagállamok állam- és kormányfői tanácskozásáról 2021. június 14-én kiadott közlemény
NATO állásfoglalás a világűrről (2021. december 2.)
A (nem amerikai) geostacionárius műholdakat „körbeszimatoló” amerikai GSSAP műholdak újabb két példánya indult.
