Pusztító vulkánkitörés nyomait őrzi az Égei-tenger szigetcsoportja, a turisták kedvelt úti célja, Szantorini.
Valaha az Égei-tenger egyik szigete, Szantorini (Szantoríni, klasszikus nevén Théra, Thíra vagy Fíra) szabályos vulkáni kúp volt, meredek lejtőkkel. Sok százezer év leforgása alatt azonban a sorozatos kitörések kiürítették a magmakamrát, a hegy teteje beomlott, és létrejött a kalderának nevezett, kráter alakú mélyedés. Mintegy 3600 évvel ezelőtt kataklizmikus erejű robbanásos kitörés következett be. A vulkáni hamu több tíz kilométer magasba lövellt a levegőbe, pusztító törmelékzuhatag borította be a környéket, nem kevésbé pusztító cunamik indultak, a több száz méteresre mélyült kalderát pedig elárasztotta tenger vize, kialakítva az észak–déli irányban 12 km hosszú, kissé elnyúlt alakú lagúnát. A kalderát létrehozó robbanás a valaha legnagyobb volt, amelyet a geológusok ismernek. A robbanás 100 köbkilométer anyagot dobott ki, mintegy négyszer annyit, amint amennyi a Krakatau 1883-as kitörésekor a levegőbe került.
A NASA Landsat–9 műholdjának OLI-2 (Operational Land Imager–2) kamerájával 2024. december 18-án készült felvétel Szantoriniről. (Kép: NASA Earth Observatory, Wanmei Liang; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)
A Kükládok szigetcsoport déli részén fekvő sziget kalderája ma is láthatóan őrzi az egykori kitörések nyomát. A kaldera peremén települések jöttek létre, amelyek szállodái és vendégházai napjainkban évről évre turisták millióit fogadják. A sziget modern fővárosa, vagy inkább legjelentősebb települése Fira község a belső sziklafal tetején. A szomszédos szigetek, Thiraszia és Aspronisi a főszigettel együtt kirajzolják az egykori vulkán körvonalait. A két kisebb sziget a korábbi kitörések anyagából épült fel, e kitörések közül a legjelentősebbek 180, 70 és 21 ezer évvel ezelőtt történtek. A szigetcsoport közepén található két sziget, Nea Kameni és Palea Kameni fiatalabb képződmények, olyan lávadómok és lávafolyások maradványai, amelyek egy 2000 évvel ezelőtt kezdődött, kevésbé robbanásos kitörés során jöttek létre. A vulkán jelenleg is aktív, a legfiatalabb középponti csúcs 1707-ben bukkant fel a tenger alól, a huszadik században három kitörést jegyeztek fel. A vulkáni tevékenységet folyamatosan követi a sziget 1995-ben létrehozott vulkanológiai obszervatóriuma (ISMOSAV, Institute for the Study and Monitoring of the Santorini Volcano).
A Nemzetközi Űrállomásról is készülnek fényképek a látványos szigetcsoportról. Az ISS048-E-72284 jelű képet 2016. szeptember 3-án, Nikon D4 digitális kamerával, 800 milliméter fókuszú objektívvel készítette az ISS 48. állandó legénységének egyik tagja. (A kép tetejének tájolása itt nem pontosan északi, ld. a jelzést a jobb alsó sarokban.) (Kép: NASA Earth Observatory, NASA/JSC Gateway to Astronaut Photography of Earth)
Az ISS017-E-5037 jelű képet 2008. április 19-én, Kodak 760C digitális kamerával, 800 milliméter fókuszú objektívvel készítette az ISS 17. állandó legénységének egyik tagja. A képen jól látható a kaldera belső peremén, a fősziget Thíra nyugati partján a meredeken a tengerbe szakadó sziklafal. (Kép: NASA Earth Observatory, NASA/JSC Gateway to Astronaut Photography of Earth)
Régészeti bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a 3600 évvel ezelőtti kitörés, az úgynevezett mínoszi kitörés elpusztította a virágzó bronzkori települést, egész városokat mosott el, és valószínűleg rengeteg halálos áldozatot követelt. A vulkáni hamu és tefra több méter vastagon borította be a környéket, aminek köszönhetően kivételes épségben őrződött meg a fősziget déli részén a mínoszi kultúra Akrotiri városa, a több emeletes épületek, utak, öntözőrendszerek, bútorok, cserépedények és freskók. A várost 1967 óta tárják fel a régészek.
Miközben a régészek a sziget szárazföldjén keresik a letűnt civilizáció nyomait, az asztrobiológusok számára is érdekes célpont az egykori vulkán közelében a tenger mélye, ahol elsősorban a tengerfenék komplex domborzatát, a hidrotermális kürtőket és a tenger alatti vulkánok működését vizsgálják. A Woods Hole Oceanográfiai Intézet kutatója, Richard Camilli például merülő robotok működését tesztelte, miközben mesterséges intelligencia alapú rendszer segítette a víz alatt dolgozó járművek irányítását és megfigyeléseik értelmezését. Az expedíció munkájáról az alábbi videóban számolnak be.
Santorini víz alatti vulkánjai. (Forrás: NASA Astrobiology / YouTube)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az aktivizálódó gyermek
A Landsat nem okoz csalódást
Santorini’s Hidden Worlds (NASA Earth Observatory)
Santorini, Greece (NASA Earth Observatory)
Santorini Volcano, Greece (NASA Earth Observatory)
Institute for the Study and Monitoring of the Santorini Volcano (ISMOSAV)
A nemzetközi kisbolygónap alkalmából a NASA Earth Observatory sorozata nyomán bemutatjuk a Föld legjellegzetesebb becsapódásos krátereit. Sorozatunk végén visszatérünk Ázsiába.
