Kalderából lett fennsík

A kialudt vulkán feltöltődött kalderája ma kisebb fennsíkként emelkedik az őt körülvevő hatalmas fennsík fölé.

Brazília Közép-nyugat régiójában járunk, az ország 26 szövetségi állama egyikében, a jelenleg hétmillió lakosú, de gyorsan növekedő népességű Goiás állam déli részén. Az állam északi részébe ékelődik be a dél-amerikai ország egyetlen úgynevezett szövetségi területe, amely a múlt században újonnan épített, és 1960 óta Brazília fővárosaként működő Brazíliavárost és a környező településeket foglalja magában. Goiás állam a hatalmas kiterjedésű, a tengerszint feletti 750–900 méter magasságba nyúló Közép-brazíliai-fennsík (Planalto Central do Brasil) területén fekszik.

A fennsíkból emelkedik ki Goiás délkeleti részén a Serra de Caldas nevű, feltűnő képződmény. Az ellipszis alakú képződmény valójában egy ősi vulkáni kalderából jött létre. Az erózió feltöltötte a kalderát, így jött létre a Közép-brazíliai-fennsíkon belül, annak kiterjedéséhez képest kicsi, de jellegzetes, a fennsíkból 250–300 méterre kiemelkedő fennsík, amelynek átlagos tengerszint feletti magassága közel 1000 méter, maximális magassága északkeleten 1043 méter. Az ellipszis alakú, 12 km hosszú és 7 km széles egykori kráter ma a csapadék tározójaként működik, noha a víz egy része a kráterperem külső oldalán helyenként vízesések formájában ömlik a mélybe. A többi esővíz akár 1000 m mélységbe is beszivárog a Föld belsejébe, miközben hőmérséklete 100 méterenként 3 °C-kal emelkedik. A mélyben nagyobb nyomás és a geológiai palásodás miatt a víz visszaáramlik a felszínre, ahol körülbelül 60 °C hőmérsékletű termálforrásokként a hegyoldalakon és azok közvetlen környezetében tör fel. Ezek a termálforrások geológiai szempontból azért különlegesek, mert a vizet nem a felszín közelébe felnyomuló magma melegíti fel, hanem a kőzet törésein és repedésein keresztül leszivárog a mélybe, és mivel a magma felé közeledve a hőmérséklet emelkedik, a Föld belső hője közvetlenül forrósítja fel a vizet.

A fennsík közelében két város terül el, keleti oldalán a mintegy százezer lakosú Caldas Novas, nyugati oldalán pedig a sokkal kisebb Rio Quente. Jelentős Caldas Novas turizmusa, amely főként a termálforrásokra épül, ezekből 86 található a környéken. A kalderából lett fennsík és környéke 1970 óta védett terület, a fennsík külső lejtőivel együtt 123 km² kiterjedésű Caldas Novas Nemzeti Park formájában. A közelmúltban készült űrfelvételen a fennsíktól és Caldas Novas várostól keletre a Corumbá folyó felduzzasztásával létrehozott mesterséges tó északi része látható. A tó déli része és az 1990-es években épült gát a vízerőművel a képen nem látható.

A NASA Landsat–9 műholdja OLI–2 (Operational Land Imager–2) detektorának felvétele 2025. május 19-én készült a Serra de Caldas fennsíkról és környékéről, a cikkben említett két városról és a Corumbá folyó tározójáról. A látszat ellenére a képen barnának látszó alakzat a környékénél magasabban fekszik. Ha valaki mélyedésnek látja, azt csak a domborzati illúziónak nevezett jelenség okozza, amelyről a közelmúltban egy másik vulkáni kaldera kapcsán részletesebben írtunk. (Kép: NASA Earth Observatory, Wanmei Liang; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)

A Serra de Caldas területét a biológiai sokféleségéről nevezetes trópusi füves puszta, a brazíliai cerrado borítja. Maga a cerrado sokkal nagyobb kiterjedésű, Brazília területének mintegy ötödére terjed ki, és így az Amazonas-medence után Dél-Amerika második legnagyobb biomja (bioformációja). A cerrado területén sok ezer olyan növény-, madár-, hüllő- és emlősfaj él, amelyek a világon sehol másutt nem fordulnak elő. Ezen belül a Serra de Caldas élővilágának jellemző madárfaja például a vöröslábú kígyászdaru, vagy más néven kariáma, amely a nemzeti park címerállata.

Kapcsolódó cikkek:
Guatemala hegyei közt
Egymásba ágyazódó kalderák
Szavannából szójaföld
Szárazság Brazíliában

Kapcsolódó linkek:
A Cerrado Above It All (NASA Earth Observatory)