A külső szemlélő számára a vakvezető kutya mellett egy fülhallgató jelzi, ahogy a látássérült az új berendezést használja. A járókelő nem zenét hallgat, hanem az útirányra vonatkozó szöveges utasításokat, amelyeket a navigációs berendezés ad ki számára. A berendezés egy mobiltelefonnal kombinált GPS vevőberendezés. Mivel a GPS pontossága a vételnek ebben a formájában nem kielégítő erre a feladatra, szükség van az európai fejlesztésű EGNOS rendszer által sugárzott korrekciós jelekre is. Ezek egy földi GPS követőállomás-hálózatról, geostacionáris mesterséges holdak közvetítése útján érik el a felhasználót.
A berendezés természetesen nem alkalmas arra, hogy a fehér botot és a kutyát teljesen kiváltsa, de azokat hasznosan kiegészítheti egy „hangos térképpel”. Az ESA részvételével megvalósult fejlesztés során kikérték a látássérültek spanyolországi szervezetének a véleményét is. Ebben az alkalmazásban a helyzetadatokat egy központi helyen dolgozzák fel, s a számításokat is ott végzik. (A kétirányú adattovábbításhoz kell a mobiltelefon.) Egyelőre csak egyetlen prototípus létezik a berendezésből.
