Kínai űrrizs

A térség számos, a vízből alig kiemelkedő korallszigetével ellentétben a vulkanikus Tofua 500 méter magasba nyúlik a Csendes-óceán víztükre fölé.

Ha Artemis, akkor késés – a NASA bejelentése szerint a következő repülések tervezett időpontja ismét csúszik.

...egy Falcon-9 rakétával indult a floridai Kennedy Űrközpontból.

Indiai rakétával elindult az európai Proba-3 küldetés. A kötelékben repülő egyik műhold elől a másik időnként eltakarja majd a Nap korongját.

Katonai rádiós kémműholdat indítottak Pleszeckből egy Szojuz-2.1b rakétával.

November 20-án Jamakava Hirosi, a japán JAXA és Josef Aschbacher, az európai ESA vezetője aláírásukkal szentesítették a két űrügynökség közötti űrkutatási szerződést.

Havi összeállításunk első részében űrhajósokról és rakétákról olvashattak. A záró részben jöjjön néhány „hasznos terhekkel” kapcsolatos információ.

A Szimorg (Simorgh) hordozórakéta december 6-án indult a Szemnán (Semnan) bázisról.

Európa türelmetlenül várt új radaros földmegfigyelő műholdja egy Vega-C rakétával indult, amelyet két évvel ezelőtti kudarca után most vettek ismét használatba.

Augusztus és október után folytatódott a „kínai Starlink” alacsony pályás internetszolgáltató műholdseregének kiépítése.

Ha minden igaz, Donald Trump jelöltje a NASA vezetői pozíciójába egy milliárdos üzletember lesz, akiről már eddig is sokat olvashattak híreinkben.

A kínai rakéta ebben a változatában először repült, egy radaros földmegfigyelő műholdat állított pályára.

...a kínai Hosszú Menetelés-3B típusból, amelynek során egy kísérleti távközlési műholdat vitt geostacionárius átmeneti pályára.

Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Az első részben űrhajósokról és rakétákról olvashatnak.