Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek. Először kínai és koreai hírek.
Május 1-ig a kínai Csuzsung (Zhurong) már 1900 métert tett meg a vörös bolygó felszínén, miközben ott 342 marsi napot dolgozott. Mint az ismert, a rover ekkor már közel egy éve tartózkodott az égitest felszínén, ahova 2021. május 15-én érkezett. A kínai űrhivatal közlése szerint ugyanezen a napon a Jütu-2 (Yutu-2, Jáde nyúl-2) holdjáró 42. holdi napjánál tartott, miközben a Hold túlsó oldalán megtett távolsága elérte az 1181 métert. (A rover még 2019. január 3-án ereszkedett le sikeresen a Von Kármán-kráterbe.)
A 2021. június 11-én publikált kínai Mars-lander és rover szelfi. (Kép: CNSA / Xinhua)
A kínai LinkSpace nevű startup sikeres (bár részleteket nem tartalmazó) fékpadi hajtóműtesztről számolt be május 9-én. A kísérletben részt vett Fengpao-1 (Fengbao-1) metán üzemanyagot égető hajtóművet az RLV-T6 nevű, többször felhasználható rakétához fejlesztik. Az RLV-T6 egy 14,5 méter magas technológiai demonstrációs eszköz lenne, melynek az idei év végéig fel kéne jutnia a világűr „határát” jelentő Kármán-vonalig, majd sikeres visszatérést és sima leszállást kéne végrehajtania kinyitható lábaira. A cég még 2014-ben alakult, öt évvel később két sikeres (a második esetben 1000 láb, azaz 300 m magas) demonstrációt tartott a jóval kisebb RLV-T5-tel. A vállalat az elmúlt három évben (részben a COVID miatt) nem nagyon volt aktív, de most új erőre kapott, részben komoly tőkeinjekcióknak köszönhetően.
Dél-Korea újonnan megválasztott elnöke, Jun Szogjol (Yoon Suk-yeol) május 10-én lépett hivatalba. Ennek kapcsán beszédet tartott elképzeléseiről. Ebben megemlítette, hogy az országot 2035-re a világ hét meghatározó űrhatalmának egyikévé kívánja tenni. A meglehetősen ambiciózus cél érdekében Szacshonban (Sacheon) létre kívánja hozni az ország űrügynökségét. (Azért épp ott, mert ott már jelenleg is közel száz kisebb-nagyobb repülő- és űripari cég, illetve kapcsolódó technológiai vállalkozás működik.)
A fejlesztések fókuszában a jelenlegi hordozórakéták szolgálatba állítása, illetve erősebb rakéták fejlesztése, valamint a Hold és a Mars (!) űrszondás kutatása áll. Emellett az ország a következő tíz évben kifejleszti és szolgálatba állítja „saját műholdas helymeghatározó és navigációs rendszerét”. (A közleményből az nem derül ki, hogy itt a GPS-hez, GLONASSZ-hoz, Beidou-hoz, Galileóhoz hasonló globális, vagy az európai EGNOS-ra, az indiai GAGAN-ra, illetve a japán MSAS-re hajazó regionális rendszerről lenne-e szó.) Az elnök közölte, hogy az eddigi elképzeléseknél mélyebb, komolyabb tartalommal megtöltött kooperációt kíván kialakítani az Egyesült Államokkal is az Artemis-programban. A megnövekedett fejlesztési igényekre válaszul, az ország a következő 5 évben összesen öt (már kiválasztott) egyetemnek fog 4-4 millió dollárt folyósítani, annak érdekében, hogy biztosítsák a szakemberképzést.
Kimondta azt is, hogy az amerikaiakkal való együttműködés erősítésének másik oka a folyamatos észak-koreai fenyegetés, hisz az ázsiai diktatúrának katonai nukleáris- és ballisztikusrakéta-programja van. (Ahogy arról korábban beszámoltunk, Szöul 2025 végéig a SpaceX-szel kíván felbocsátani öt katonai felderítő műholdat, melyek közül az első már a jövő év végén pályára kerülhet. A műholdaknak köszönhetően Dél-Korea az évtized második felében akár két óránként készíthet majd 30–50 cm felbontású felvételeket az északi szomszéd nukleáris és rakétaindító létesítményeiről, laktanyáiról, kikötőiről és repülőtereiről.) Az északi fenyegetéssel szembeni elrettentő és védelmi elképzeléseknek itt még mindig nincs vége! Jun szeretné, ha Szöul csatlakozna a Quad (amerikai–ausztrál–indiai–japán) Védelmi Fórum munkacsoportjaihoz, sőt kérné az USA-t hogy (további) THAAD rakétavédelmi rendszert telepítsen a Koreai-félsziget déli részére. (Az amerikaiakkal kapcsolatos kéréseket tizenegy nappal később az asztalra is tette, amikor fogadta Joe Biden amerikai elnököt…) Kapcsolódó cikkek:
Kínai szelfi a Marsról
Ázsiai mozaik – 2021. augusztus
Ázsiai mozaik – 2021. július (2. rész)
GYORSHÍR! Legördült a kínai marsjáró
Kína is a Marson
Mérföldkőhöz érkezett a kínai holdjáró
Két éve a „túloldalon”
Fényképek a Holdról
Már gurul a kínai holdjáró
Ázsiai mozaik – 2022. április (2. rész)
Ázsiai mozaik – 2022. május (2. rész)
Egy Hosszú Menetelés-2C rakéta állította őket alacsony Föld körüli pályára pénteken.
