2019 januárjában érkezett a Hold tőlünk sosem látható oldalára a kínai Csang'e-4 űrszonda és holdjárója.
Ez volt az első alkalom, hogy egy ember alkotta eszköz sima leszállást hajtott végre a Hold túlsó oldalán. A Csang'e-4 (Chang'e-4) és a Jütu-2 (Yutu-2) holdjáró azóta is működik, állva a 14 naponta váltakozó nappalok majd holdi éjszakák jelentette megpróbáltatásokat.
Bár a Föld felszínéről nem látható a Csang'e-4 leszállóhelye, hiszen a Hold kötött keringése miatt mindig a másik felét fordítja a bolygónk felé, a NASA Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) űrszondája rendszeresen készít nagyfelbontású képeket róla. (Maguk az űreszközök egyébként olyan aprók, hogy a Föld távolságából amúgy sem lennének kivehetők, akkor sem, ha a Hold innenső oldalán szálltak volna le.) Ez a fenti felvétel például 2020 októberéből való. Jobbra alul az űrszonda helyben maradó egysége, balra fent a rover látható, mindkettő nyíllal megjelölve. Az LRO csapata egy animációt is összeállított, kezdve 2018 decemberével – amikor még nem is volt ott a kínai űrszonda –, egyúttal mutatva, hogy hogyan távolodott el fokozatosan a leszállási helytől a Jütu-2 holdjáró. (Kép: NASA / GSFC / Arizona State University)
A most két éve működő Jütu-2 a legutóbb (december 22-én) véget ért 25. holdi nappala során 10,95 méteres, összesen pedig már 600,55 m utat tett meg a Hold felszínén, a Von Kármán-kráter belsejében.
Ugyanez a táj 2020 novemberében, ezúttal a helyszíntől, a 140 kg-os Jütu-2 holdjáróról fényképezve. (Kép: CNSA / CLEP)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Ázsiai mozaik – 2020. december (1. rész)
Három réteg regolit
Új képek a Von Kármán-kráterből
Még hidegebb éjjel a Hold túloldala
Fényképek a Holdról
Már gurul a kínai holdjáró
Úton a Hold felé a kínai szonda
Becsapódás a Holdba
Az LRO képei a Csang'e-4 leszállóhelyéről (Space.com)
A GOES–16 pályapozíciója éppen megfelelő ahhoz, hogy felvételsorozatot készítsen az árnyék mozgásáról.
