Idén készült el a Kuvait fővárosát az öböl északi partjával összekötő tengeri híd két mesterséges szigettel.
Tervezése és építése öt évig tartott, a költségek meghaladták a hárommilliárd dollárt. A Sheikh Jaber Al-Ahmad Al-Sabah Causeway nevű hidat 2019 májusában avatták fel, 48 kilométeres hosszával a világ leghosszabb hídjai közé tartozik. Nevét Kuvait 1977–2006 között uralkodó emírjéről kapta. Építése az egyik legnagyobb építkezési projekt volt az ország történetében. Eddig legalábbis.
A Kuvaiti-öböl északi és déli partját összekötő híd a Landsat–8 OLI műszerének 2019. szeptember 8-i felvételén. (Kép: NASA EO / Lauren Dauphin / USGS)
A hidat szeptember elején fényképezte le a Landsat–8 műhold az OLI (Operational Land Imager) műszerével. A híd hosszának háromnegyedében (36 kilométer) a tenger fölött halad. Eközben két mesterséges szigetet is érint (Északi és Déli-öbölsziget), amelyeket turisztikai és szórakoztatóipari célokra szándékoznak hasznosítani. Az építőknek a tengerparti-sivatagi környezetben meg kellett küzdeni a forrósággal és a szárazsággal, ezért az építési munkák nagy részét a hajnali órákban és az esti sötétedés után végezték. A híd betonoszlopokon nyugvó acélszerkezetből áll, amelyet vízhatlan anyagokkal burkoltak, az útfelületet pedig aszfalttal borították. Különös figyelmet fordítottak az építkezés közben az öböl élővilágára, elsősorban a garnélarákokat igyekeztek távol tartani az építési helyszíntől.
A híd Kuvaitvárostól induló szakasza a déli mesterséges szigettel (Landsat–8, 2019. szeptember 8.). (Kép: NASA EO / Lauren Dauphin / USGS)
A bemutatott első felvételt, térképeket, vagy más műholdas felvételeket szemügyre véve azt látjuk, hogy a Kuvaiti-öböl északi partján, ahová a híd vezet, nem sok minden található. Felmerülhet a kérdés, miért éri meg 3 milliárd dollárért felépíteni a világ egyik leghosszabb hídját, ha az csak a „semmibe” vezet? Nos, azért, mert a híd felépítése csak az első lépése annak a nagyszabású, 100 milliárd dolláros, 2035-ig szóló fejlesztési tervnek, amelynek keretében a Perzsa-öböl nyugati végében fekvő Kuvaitot nemzetközi kereskedelmi központtá akarják tenni, hogy az ország jelenleg a kőolaj kitermelésén és feldolgozásán alapuló gazdasága az olajtól függetlenné váljék, felkészülve a kőolaj utáni korszakra. Ahol ma még semmi sem látszik, ott akarják felépíteni a „Selyemvárost” (Madinat Al-Hareer), amely a hídon egy órával rövidebb idő alatt érhető el a fővárosból, mint a Kuvaiti-öblöt megkerülő autópályán. A Selyemváros szabadkereskedelmi övezet és tengeri kikötő lesz. A tervezett megavárosnak saját repülőtere lesz, de többek közt olimpiai stadiont is építenek, és a világ jelenlegi legmagasabb épületét, a dubai Burzs Kalifát meghaladó magasságú felhőkarcolót.
Az új híd „földi” látványa a két mesterséges szigettel. (Kép: Kuwait Ministry of Public Works)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Villámok az űrállomásról
Kuvaiti olajmezők
Homokvihar az Arab-félszigetről
Új kuvaiti híd a Selyemvárosba (NASA EO)
A dél-alaszkai Columbia-gleccser a világ egyik leggyorsabban visszahúzódó gleccsere, melynek fogyása az utóbbi években lassulni látszik.
