Július elején hatalmas homok- és porfelhőt vitt a szél a Perzsa (Arab)-öböl fölött egészen Iránig, sőt még tovább.
Az európai Envisat műhold MERIS detektorával július elsején készült, 1,2 km-es felbontású felvételt alább mutatjuk be.
A homok- és porfelhő alatt kivehetők az Arab-félsziget körvonalai. Itt található néhány a Föld legnagyobb homoksivatagai közül, például a Rub al-Khali és az An-Nafud. A homokviharok akkor jönnek létre, amikor a felszín közelében felmelegedő, ritka levegő helyet cserél a felsőbb rétegek hideg, sűrűbb levegőjével. A felszálló konvektív áramlás magával viszi a homokot. Irak, a Perzsa-öböl és az Arab-félsziget térségében nyáron gyakoribbak az ilyen viharok, mert az erős északnyugati szél (shamal) a Tigris és az Eufrátesz folyókkal körülölelt síkság felől kb. három hónapig fúj, messzire szállítva a felkavart homokot és port. Idén június közepén a homok Indiáig is eljutott.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Homokvihar Pekingben
Homokvihar Egyiptomban - Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról
Óriási porvihar a Kaszpi-tónál – Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról
Homokvihar a Perzsa-öbölnél (ESA)
A dél-afrikai Namíbia északi területeit mutatja az Envisat színpompás űrfelvétele.
