Ahogy tavaly év végén, úgy most is összegyűjtöttük, mely cikkeink váltották ki a legnagyobb érdeklődést az Űrvilág olvasóiból.
Idén is minden napra jutott legalább egy új hír a portálunk címlapjára, és 2019-ben is túlhaladtuk az 500-as számot, ami az év során megjelent cikkek összesített számát illeti. A letöltési statisztikák alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy a mögöttünk hagyott évben a legjobban a Mars és Hold kutatása érdekelte olvasóinkat. Az utóbbit könnyebb magyarázni, hiszen 2019-ben izraeli és indiai űrszondák indultak (más kérdés, hogy nem érkeztek meg épségben) égi kísérőnk felszínére. Viszont a kínai Csang'e-4 január elején űrtörténelmi tettet végrehajtva elérte a Hold túlsó oldalát, ahol azóta is működik. De ezeken túl is, érzékelhetően megélénkült a Hold kutatásával – vagy legalábbis annak tervezésével – kapcsolatos aktivitás, akár a magánterveket tekintjük, akár a NASA felgyorsítani kívánt visszatérését a Holdra űrhajósokkal. Mindez nem független attól, hogy idén emlékeztünk meg az első holdraszállás, az Apollo-11 küldetése fél évszázados jubileumáról.
A Mars iránti 2019-es érdeklődést azonban nem indokolja semmilyen újonnan odaérkezett űreszköz. Legutóbb 2018 vége felé szállt le az amerikai InSight, hogy a bolygó belső szerkezetét vizsgálja. Igaz, hogy szeizmométere már csak 2019 elején kezdte küldeni az adatokat, s fúróberendezése is idén márciusban akadt el. De a népszerűségi lista abszolút első helyén mégsem ez a téma, hanem az a cikkünk végzett, amelyben az Opportunity programjának hivatalos befejezéséről számoltunk be. A még 2004 elején odaérkezett, eredetileg csak 90 napos működésre tervezett rover 2018 júliusában kommunikált utoljára a földi irányítókkal, mielőtt egy heves porvihar miatt elnémult. Nyolc hónapig tartó hiábavaló próbálkozása után a NASA idén február 13-án nyilvánította hivatalosan is befejezettnek az Opportunity rendkívül sikeres küldetését.
Az Opportunity fotómontázs-önarcképe a Marsról. Többet már nem küld ilyeneket... (Kép: NASA / JPL-Caltech)
Nagy érdeklődést váltott még ki a Tíz érdekesség a Marsról című ötrészes sorozatunk, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) összeállítása alapján közöltünk. A sorozat negyedik része, amelyben a marsi metánról és a sarki fényről volt szó, felkerült a 2019-es népszerűségi lista hatodik helyére is.
S ha még mindez nem volt elég a Marssal kapcsolatban, a képzeletbeli dobogó második helyét a Sokasodó Mars-kérdőjelek című írásunk foglalja el, amelyben a bolygó kutatásának jövőjét igyekeztünk felvázolni – a tervekről az űrkutatásban gyakorta kiderül, hogy el fognak maradni a felfokozott várakozásoktól...
A népszerűségi lista harmadik helyére „futott be” egy a Nemzetközi Űrállomással (ISS) kapcsolatos hír. Eszerint a Bigelow Aerospace cég 2016-ben felkerült BEAM felfújható modulja beváltotta a hozzá fűzött reményeket és a tervezettnél sokkal tovább, akár a 2020-as évtizedig az ISS-hez csatlakozva maradhat.
A technológia demonstrálása céljából az ISS-hez kapcsolt BEAM modul 2028-ig a helyén maradhat. (Illusztráció: NASA)
A negyedik helyre egy földmegfigyeléssel kapcsolatos érdekes újdonság került. A cikkben arról volt szó, hogy az ICEYE cég magánfejlesztésű mikroműholdjával, az apertúraszintézis elvén működő radaros módszerrel 1 m alá szorították a műholdradaros amplitúdóképek felbontását, méghozzá meglehetősen kisméretű űreszközökkel. Így hamarosan a műholdradaros mérések egy sor új alkalmazási területe előtt nyílhat meg az út. E kiragadott példa jól szemlélteti napjaink gyors fejlődését a műholdas földmegfigyelés terén, amiben meghatározó szerepet játszanak a magáncégek és az űreszközök miniatürizálása.
A Hold iránti érdeklődést nem csak a népszerűségi listánk ötödik helyén végzett, az indiai Csándráján-2 űrszonda útjáról hírt adó cikkünk jelzi, hiszen az első tízbe még két Holddal kapcsolatos írás is bekerült. Az indiai szonda – amelynek leszállóegysége később szerencsétlen módon az égitest felszínébe csapódott, viszont a Hold körül keringő egysége rendben végzi a munkáját – talán a magyar vonatkozása miatt váltott ki egy kicsit nagyobb érdeklődést. Ugyanis a BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. a programhoz több kommunikációs berendezést szállított az Indiai Űrügynökségnek. A különféle frekvencia szintézerek, erősítők és konverterek az indiai földfelszíni és hajófedélzeti követőállomásokon működnek, biztosítva az űreszköz és a földi irányítók között kapcsolattartást.
S ha már egy hazai vonatkozású téma felmerült, végezetül idézzünk fel még néhányat a 2019-es magyar űreredményekből és űrrel kapcsolatos eseményekből. A sor élére kívánkozik, hogy december elején pályára állt a második és a harmadik magyar műhold. Sőt mi több, a PocketQube osztályú zsebműholdak, a SMOG-P és az ATL-1 egyaránt működnek. A Műegyetemen készült SMOG-P világelsőséget hozott, hiszen ez az első működőképes űreszköz az 5 cm-es élhosszúságú kockaműholdak méretkategóriájában.
A SMOG-P (jobbra) és az ATL-1 (balra) a start előtt. A SMOG-P lett a világ eddigi legkisebb működő műholdja. (Kép: Alba Orbital)
De beszámolhattunk még arról is, hogy az InnoStudio Zrt. részvételével kémiai minták kristályosítását végző kísérleti berendezés indult az ISS-re. A két évtizede működő Nemzetközi Űrállomás programjához eddig is több szálon kapcsolódtak a magyar kutatóhelyek és űripari cégek, ahogyan az a Magyar Asztronautikai Társaság rendezvényén, a 2019-es Űrkutatás Napján az előadásokból kiderült. Ami pedig a jövőt illeti, az év vége felé nagy érdeklődést keltett Szijjártó Péternek, az űrtevékenységért is felelős külgazdasági és külügyminiszternek az a bejelentése, hogy a tervek szerint 2024–2025-ben orosz együttműködésben magyar kutató űrhajós juthat el az ISS-re. A kiválasztás folyamata már el is kezdődött. Hazánk bővíti az űrszektor költségvetési támogatását és ennek révén növeli aktivitását az ESA önkéntes programjaiban is. Ugyancsak az ESA-val, de annak alaptevékenységével, a tudományos kutatással kapcsolatos év végi hír volt, hogy sikeresen pályára állt az exobolygók vizsgálatára készült Cheops űrtávcső, magyar tudományos és űripari részvétellel.
A fejlődés persze nem áll meg a naptári év végén. Mind a magyar űrtevékenységgel, mind a világ űrkutatásával kapcsolatban bizonyára számos izgalom és érdekesség vár ránk 2020-ban is. Ezekről továbbra is igyekszünk naprakészen, közérthetően beszámolni. Tartsanak hát velünk jövőre is!
Az Űrvilág minden kedves olvasójának sikeres, boldog új esztendőt kívánunk. Kapcsolódó cikkek:
Az út vége
Tíz érdekesség a Marsról – IV.
Sokasodó Mars-kérdőjelek
Marad a felfújt modul
Radaros műholdképek, egy méter alatti felbontással
Már a Hold felé
GYORSHÍR: Elindult a második és a harmadik magyar műhold
Magyar világrekord az űrben
Dragon CRS-19
A Nemzetközi Űrállomás 20 éve
Magyar űrbejelentések
Kezdődik a magyar űrhajós kiválasztása
A Cheops és a többiek
Támogatás az űrtevékenységnek
A boszniai Jezero település nevét viseli a kráter, ahol a NASA döntése értelmében a soron következő Mars-rover leszáll. 
