Sean O’Keefe június 24-én, Washingtonban tett bejelentése szerint a NASA komoly átalakítások elé néz. A változások az amerikai űrhivatal struktúráját és piaci tevékenységét is érinteni fogják.
A NASA amerikai űrhivatal szerkezeti felépítése még a ’70-es éveket idézi, azóta komoly átalakítás nem történt. A változásoknak három fő mozgatórugója van. A két legfontosabb a Columbia űrrepülőgép tragédiája, aminek okai a balesetet vizsgáló bizottság értékelése szerint részben a NASA struktúrájának hibáira vezethető vissza.
A másik, nem kevésbé fontos indok, George Bush „Vision for Space Exploration” programja, mely az idén január 14-én elmondott elnöki beszéd szerint a Nemzetközi Űrállomás programjában 2010-ig való aktív részvételről, az űrrepülőgépek azévi forgalomból való kivonásáról, holdűrhajó kifejlesztéséről, a Holdra való visszatérésről és későbbi, távolabbi célok (így a Mars) felé indított expedíciókról szól. A program hozzávetőleg 30 évet ölel fel.
Jelzésértékű továbbá, hogy a bejelentésre alig néhány nappal a Space Ship One magánűrhajó repülése után került sor. Az űrsikló űrugrása komoly jele lehet annak, hogy az eddig kizárólag a NASA által végzett tevékenység egy részét hamarosan talán a magánszektor is átveheti. Ez csökkentheti az űrhivatal monopóliumát, ugyanakkor bevételi forrásokat vehet el. Az űrhivatal komolyabban részt kíván venni a gazdasági szektorban, az üzleti életben.
A következő hetekben a NASA vezetése a strukturális változások előkészítésével fog foglalkozni. Várhatóan augusztus 1-jén már sokkal többet tudhatunk meg, s addigra a részletek is jobban körvonalazódnak. Sean O’Keefe szerint az átalakítást követő fél év múlva már jól látható pozitív hozadéka lesz a tervezett lépéseknek. Annyi mindenesetre már látható, hogy a cél a sokkal egyszerűbb, átláthatóbb felépítés létrehozása. A NASA igazgatóját segítő két tanácsadó testületet összevonnák, a NASA főfelügyelői székét nagyjából változatlan formában hagynák. Az igazgató munkájának megkönnyítésére, igazgatóhelyettes közvetlen irányítása alá rendelnék valamennyi programot. (Ez főként a hivatali munkákat jelentené, az igazgatóhelyettes jogosítványai még nem kellően tisztázottak. Az igazgatóhelyettesi pálca várományosa a NASA közleménye szerint Frederick D. Gregory korábbi űrhajós, aki összesen 455 órát töltött a Challenger, Discovery és Atlantis egy-egy küldetése során a világűrben.) A NASA jelenleg 22 felé van darabolva, 22 alcsoportra tagolódnak a különböző feladatok. A teljesség igénye nélkül ilyenek: az oktatási csoport, az űrrepülési csoport (benne a Johnson, Kennedy, Marshall és Stennis űrközpontokkal), biológiai és fizikai kutatásokért felelős csoport, földtudományi csoport (Goddard Space Flight Center), stb.. Sok csoport óhatatlanul is ugyanazt a tevékenységet végezte. Nem volt megfelelően körülírt az egyes csoportok feladatköre, a csoportok vagy nem voltak eléggé elszeparálva egymástól, vagy pedig épp a köztes kooperáció volt elégtelen. Ezért úgy tűnik, a 22 csoportot két nagy egységre bontják (Mission és Mission Support), azokban pedig összevonásokkal 4+6 csoportot alakítanak ki.
Jelenleg a NASA és az ESA rendelkezik komoly tervekkel a következő 30 évre. A két űrhivatal között azonban van egy alapvető különbség. Hivatalosan az ESA politikától független szerv, tagállamai saját költségvetésük befizetésével járulnak hozzá az ESA-kasszához, melynek nagy részét az Európai Űrügynökség pályáztatásos rendszerrel osztja szét. Ily módon előfordulhat, hogy a befizető ország intézetei (űripari cégek, egyetemek, stb.) összesen több pénzt kapnak vissza, mint amennyit az ország befizetett. (Hasonló rendszer már hazánk és az ESA között is kiépült, noha még nem vagyunk az ESA teljes jogú tagjai.)
Az ESA az Európai Uniótól független szervezet. Tagállamai nem feltétlenül tagállamai az EU-nak és az EU-tagállamok nem feltétlenül tagjai az ESA-nak.
A NASA esetében másképp van. Nevéből is következik (National Aeronautics and Space Administration), hogy az 1958. október 1-jén Dwight David Eisenhower elnöksége idején létrehozott hivatal adminisztrációs szerepet játszik a Fehér Házból származó utasítások ellátásában. Ennek köszönhető a sokszor elhangzó kérdésfeltevés: mi lesz az amerikai űrstratégia a következő elnök beiktatása után?
Hogy a NASA milyen változásokon megy át, az tehát jelentős mértékben függ az év végi elnökválasztás kimenetelétől. Egy dologban azonban – úgy tűnik – mindenki egyetért: a változásokra szükség van, azok immár megkerülhetetlenek.
Kapcsolódó linkek:
A Vision for Space Exploration program a NASA honlapján
A tervezett átalakítások okairól és a jövőről részletesebben a NASA honlapján