A novemberi elnökválasztás demokrata esélyese „alapvetően támogatja Bush tervét”. Mindezt a Space.com csillagászati-űrkutatási hírportál megkeresésére nyilatkozta az amerikai elnökjelölt.
John Kerry, az Egyesült Államok demokrata párti elnökjelöltje a Space.com űrkutatási hírportál megkeresésére egy nyilatkozatot tett közzé arról, hogyan változtatná meg a NASA stratégiáját, ha őt választják meg novemberben az amerikai elnökválasztáson.
Kerry alapvetően támogatja Bush tervét a Mars-misszióval kapcsolatban, de sok hibát talált az elképzelésben. Legfőképpen a költségvetést kritizálta. Szerinte a Bush terv által kitűzött célok eléréséhez nem kap elegendő támogatást a NASA. Az első évben 15,4 milliárd dollárt szánnak a programra, ami évente alig 5 százalékkal nőne addig, míg 2008-ban el nem éri a 18 milliárd dollárt. Ezután csak az inflációs rátával növekedne a támogatás, azaz a reálértékben nem történne változás.
Bush egyik hivatalnoka minderre azt válaszolta, hogy amint 2010-ben befejezik a Nemzetközi Űrállomás (ISS) építését, és végleg kivonják az űrrepülőgépeket, akkor évente 5-6 milliárd dollár szabadulhat fel, amit a jelenlegi elnök a tervre fordítana.
Kerry szerint a támogatás alacsony mértéke kényszeríti a NASA-t olyan népszerűtlen költségcsökkentő intézkedésekre, mint a Hubble Űrteleszkóp (HST) szervizelésének törlése. Jelenleg a NASA vizsgálja annak lehetőségét, hogy egy robot segítségével javítsák meg a Föld körül keringő űrteleszkópot, s hogy a HST-program végeztével egy olyan modult juttassanak a HST-re, amely a program lejárta után biztonsággal az óceánba vezeti az űrtávcsövet. (Az űrtávcső eredetileg 2010-ig működött volna. Ha nem látogatja meg űrrepülőgép, akkor műszerei várhatóan 2007-2008-ban már nem használhatóak. A Columbia-tragédiát követő biztonsági intézkedések, majd az ezt követő Bush-beszéd űrsikló küldetését csak a Nemzetközi Űrállomáshoz engedélyezné.)
Kerry abban is kritizálta a Bush adminisztrációt, hogy felhagytak az olcsó űrszállító rendszerek fejlesztésével, ami a kilencvenes években a NASA egyik fő irányvonalának számított. Ezekkel az űreszközökkel olcsón, de megbízhatóan lehetne hasznos terhet juttatni alacsony földkörüli pályára, vagy vissza. Ennek ellenére Kerry arról nem nyilatkozott, hogy ő felújítaná-e a programot.
Az elnökjelölt hangsúlyozta, hogy támogatja a Nemzetközi Űrállomáson jelenleg is folyó mikrogravitációs kutatásokat, hogy így még jobbá tegyék a földi életet A kísérletekkel áttöréseket érhetnének el a gyógyszergyártásban, olcsóbbá tehetnék a közegészségügyet, és a kutatások a biológiai és a kémiai terrortámadások elleni védelemben is segíthetnek. Ez ellentétben áll a Bush-tervvel, ami az űrállomást csak az űrbeli élet nehézségeinek a leküzdésére kívánja használni.
Kerry ismét megvédte a Clinton-adminisztráció űrpolitikáját. Bár akkor a NASA költségvetését drámaian csökkentették, aminek következtében be kellett vezetni a „kisebb, olcsóbb jobb” hármas-jelszavú Discovery-programot, és nem támogatták tovább az idősebb Bush Mars-programját, de űrpolitikai szempontból számos előrelépést tettek. Ilyen volt például, hogy az amerikai Alfa és az orosz Mir-2 űrállomástervek összevonásával Oroszországot is meghívták a Nemzetközi Űrállomás építésére.
Arra a kérdésre, hogy a NASA kisebb költségvetésre számíthat-e Kerry elnöksége alatt, a jelölt csak annyit választolt, hogy ha majd leküzdötték a Bush elnöksége alatt felgyülemlett hatalmas deficitet, akkor majd ismét mérlegelik a NASA költségvetését, hogy az űrügynökség visszatérhessen a valódi értékeihez.
Forrás: space.com
Jakabfi Tamás
Kapcsolódó linkek:
A Bush-program hivatalos honlapja
2004 januárjában George W. Bush bejelentette Amerika új űrtervét, ami az Apolló programhoz hasonlóan az emberiség egyik régi vágyát hivatott (ismét) megvalósítani: embert küldeni a Holdra. S ha ez megtörtént, talán azon is túl, a Marsra. Ebben a cikkben azt próbáljuk meg összefoglalni, mi történt a tervvel azóta, milyen lépéseket tett eddig a NASA a megvalósítás érdekében?
