Kétségesnek tűnik, megkapja-e a szükséges költségvetési támogatást a NASA egy kisbolygó befogásához. A Kongresszus finoman szólva sem lelkesedik az ötletért.
Az Egyesült Államok Kongresszusa a 2017-es pénzügyi évre (amely az amerikai szabályok szerint már 2016. október 1-jén elkezdődött) nem kevesebb mint 19,5 milliárd dollárt irányoz elő a NASA számára. A törvény három fő területet nevez meg, a távoli célpontok elérését, felderítését (exploration), az űreszközök fejlesztését és működtetését (space operations), valamint a tudományos programokat (science). E három terület mindegyike a teljes költségvetés negyedéből gazdálkodhat (4,5–5,4 milliárd dollár), míg a negyedik negyedből kell a NASA összes további tevékenységét finanszírozni.
A törvény az összeg felhasználását illetően azt várja el a NASA-tól, hogy jelölje meg az exploration világos és egyértelmű céljait, beleértve a Hold, a Mars és utóbbi holdjai kutatását. A célok végrehajtását természetesen nem a 2017-es költségvetés terhére, hanem 25 éves távlatban várják el a NASA-tól. Kimondja a törvény, hogy békés céllal telepet kell létesíteni a világűrben vagy valamelyik idegen égitesten, valamint elő kell készíteni az emberes Mars-utazást. (Ezek legalábbis a most megnevezett célok. Nehéz lenne azonban felsorolni, hány amerikai űrprogram és űr-ábránd esett már áldozatául annak, hogy az Egyesült Államok új elnöke új prioritásokat jelölt meg a NASA számára.)
Fantáziarajz a NASA tervezett kisbolygó-befogó küldetéséről. (Kép: NASA)
Sokkal kritikusabb a törvényjavaslat a NASA kisbolygó-befogási tervét illetően. Mint ismeretes, a küldetés keretében a NASA szeretne egy sok tonna tömegű kisbolygót (vagy inkább bolygóközi szikladarabot) befogni és Hold körüli stabil pályára vontatni, ahol az űrhajósok a 2020-as években megközelíthetnék, leszállnának a felszínére és alapos vizsgálatnak vetnék alá. A küldetést az emberes Mars-utazás előkészítésének szánják, egyrészt technológiai szempontból, másrészt az űrhajósok felkészítését is szolgálná. A törvénytervezet szerint azonban a küldetés költségei nem arányosak a kitűzött technológiai és tudományos célok elérésével. Arra utasítják a NASA-t, hogy dolgozza ki a kisbolygó-befogás alternatíváit, olyan küldetés vagy küldetések tervét, amelyek ugyanazon technológiai és tudományos célokat költséghatékonyabban érik el. (Mindez valószínűleg azt jelenti, hogy a kisbolygó befogása legalább egy időre – vagy végleg – lekerül a napirendről. Mindenesetre az alternatívák kidolgozása időbe telik, tehát a döntést majd az új adminisztrációnak vagy a jövő évi költségvetés tárgyalásakor a Kongresszusnak kell meghoznia.) Nehezíti a kisbolygó-befogási küldetés anyagi helyzetét az is, hogy a NASA költségvetésén belül az SLS hordozórakéta-rendszer és az Orion űrhajó fejlesztésével kell versenyeznie a forrásokért.
A NASA 2017-es költségvetésének fő számai – a részleteket nem a Kongresszus határozza meg, de a felhasználáshoz iránymutatást ad.
A Szenátus űrkutatási bizottsága már szeptember végén tárgyalt a lehetséges intézkedésekről, azonban várhatóan több hétbe telik, mire az előterjesztő, Ted Cruz texasi republikánus szenátor (korábbi elnökjelölt) keresztülviszi az ügyet a Kongresszuson. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Úton az OSIRIS-REx
Rohamosan szaporodó kisbolygók
Sürgősen szükség van egy Orion lakómodulra?
Elkészültek az Orion első európai alkatrészei
A jövő évtized amerikai rakétája
Küldene műholdat egy aszteroidához?
Csúszhat az Orion az európaiak miatt?
17,7 milliárd dollár
Bajban lehet a NASA kisbolygóbefogó küldetése (New Scientist)
A Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri lakhatósági zónájában felfedezett exobolygó tömege 30%-kal nagyobb a Földénél. De mennyire földszerű a bolygó?
