Az Univerzum fiatal korából származó ritka galaxisra leltek a csillagászok. A NASA Spitzer- és Hubble-űrtávcsöveinek segítségével kiderült, hogy ez a különös galaxis rettentő falánksággal alakítja csillagokká por- és gázanyagát.
A GN-108036 jelű galaxis apró foltként tűnik elő a NASA két űrtávcsövének felvételén, mégis a maga nemében az egyik legfényesebb objektum. Tőlünk ugyanis hatalmas távolságra található, fénye az Univerzum létezésének korai időszakából érkezik. A galaxist egy nemzetközi kutatócsoport először a Hawaii-szigeteken található japán Subaru távcsővel fedezte fel, majd annak távolságát a szintén Hawaii-n található amerikai Keck-távcsövekkel mérték meg. A mérés nehézségét és a felfedezés fontosságát jellemzi, hogy azt két év alatt háromszor ismételték meg. A spektroszkópiai megfigyelések alapján a galaxis fénye mintegy 12,9 milliárd éve indult felénk, ez mindössze 750 millió évvel az Ősrobbanás utáni időnek felel meg.
Az ebben a korai szakaszban kibocsátott fény hullámhossza az Univerzummal együtt tágul, tehát vöröseltolódást szenved. A csillagászok ezzel az vöröseltolódással az objektum távolságát jellemzik, és a GN-108036 fényénél 7,2-es értéket határoztak meg. Az ilyen távoli ismert objektumok számra rendkívül kevés, jelenleg mindössze két ennél is messzebb lévő objektumot ismerünk.
Az GN-108036 jelű, egyik legfiatalabb ismert galaxis a Spitzer- és a Hubble-űrtávcső felvételein. A ma észlelt fénye 12,9 milliárd évvel ezelőtt indult útnak, mintegy 750 millió évvel az Ősrobbanás után. A galaxis csak az infravörös tartományban észlelhető és vörös foltként jelenik meg az e tartományban érzékeny detektorok felvételein. (Kép: NASA / JPL-Caltech / STScI / University of Tokyo)
A Hubble- és Spitzer-űrtávcsövek segítségével azonban a kutatók egy lépéssel tovább jutottak, és sikerült bepillantást nyerniük e távoli galaxis belsejébe. Az űrtávcsövek mérései alapján sikerült megmérni az ún. csillagkeletkezési rátát, amely azt jelzi, hogy milyen ütemben születnek új csillagok a galaxis por- és gázanyagából.
Kiderült, hogy ebben a távoli galaxisban hatalmas aktivitással zajlik a csillagkeletkezés, mintegy száz naptömegnyi anyag alakul át évente csillagokká. Ez 30-szorosa a Tejútrendszerben megfigyelt jelenlegi csillagkeletkezési rátának. Ez nagyon meglepő, mivel a galaxis kicsi, és az Univerzum korai szakaszában a jelenlegi elméletek szerint a galaxisok még nem gyűjtötték össze teljes anyagukat.
A felfedezett galaxis fontos szerepet játszhatott az Univerzum korai fejlődésében, amikor az ún. sötét korszak véget ért és az első csillagok, galaxisok kialakultak. Az, hogy ilyen hatalmas ütemben zajlott e galaxisban a csillagkeletkezés, azt jelzi, hogy az Univerzum korai szakaszában a galaxisok rendkívül gyorsan halmozták fel anyagukat. Ez az objektum tehát a mai Univerzumban ismert nagy tömegű és fejlődésükben jelentősen előrehaladott galaxisok elődje lehet.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Herschel fényt derít a távoli csillagontó galaxisok titkaira
A Hubble elcsípte az eddigi legtávolabbi galaxist
Gamma-villanás a „világ végéről”
Ritka, távoli galaxist vizsgáltak az űrtávcsövekkel (NASA)
A NASA exobolygóvadász űrteleszkópjával felfedezett Kepler-20e és Kepler-20f kis kőzetbolygó, de igen forró, a csillagának közvetlen közelében keringő égitest.
