Sirius és Dragon az égen (1. rész)

Érdekes párhuzamok a második magyar űrrepülés és az első magyar óceánrepülés között.

Az Axiom-4 (Ax-4) sikeres startját követően az elmúlt hónap 26-án reggel kíváncsian kattintottam a küldetés hivatalos oldalán a Follow Dragon hivatkozásra – vajon „lefelé” tekintve mit láthat éppen a személyzet? Van-e alkalma Kapu Tibornak egy nappal az indulást követően hazáját 400 km-es magasságból megszemlélni? A repülés 23. órájának kezdetekor a webhelyen egy pozicionálható földgömb sematikus ábrázolása körül a Nemzetközi Űrállomás (ISS) és az akkor még azt „üldöző” pályán haladó Dragon útját vékony fehér vonalként mutató alkalmazás éppen a remélt helyzetet vetítette előre. A következő körben a kép közepére beállított Kárpát-medencével a pályagörbén északnyugat–délkeleti irányba haladó űreszközök Európa szárazföldi része fölött, a magyar 93 ezer km² fölött is elhaladtak!

Elöl a Nemzetközi Űrállomás, nyomában a már Grace nevet viselő Dragon Tápióbicskéről nézve-fotózva, 2025. június 26-án hajnali 3 órakor (Forrás: Majzik Lionel asztrofotós Facebook-oldala)

A helyi idő szerint 7 óra 40 perctől elkövetkező tíz percet a monitoron követve felderengett bennem: ezt az útvonalat már láttam valamikor… majd be is ugrott a felismerés: 1931-ben, majdnem pontosan 94 éve két bátor magyar már berepülte ezt a kurzusszakaszt – igaz, ők jóval alacsonyabb magasságon és kisebb sebességgel.

Az Ax-4 küldetés űrhajója (és az ISS) aktuális pozíciója a SpaceX alkalmazás képernyőfotói alapján az indítást követő 23. óra 13. és 18. perce között (magyar helyi időben 7:45–7:50)

Endresz György és Magyar (Wilczek) Sándor 1931. július 15–16-án a „Justice for Hungary” névre keresztelt Lockheed Sirius 8 típusú gépükkel az első magyar óceánrepülés során követték a most a Dragon által is berepült irányt. Az ő útjuk ekkor Új-Fundland – Bodmér/Felcsút/Szár között zajlott (persze kevésbé szabályos íven); a később hivatalosan elismert adat szerint 5190 km távolságon kb. 25 óra 40 perc repült idővel (a leszállás pontos időpontja tisztázatlan maradt). Az óceánrepülés navigátora, Wilczek Sándor feljegyzése alapján egyébként az akkori magyar időszámítás szerint csaknem percre azonos időpontban haladtak el az ír partok fölött, mint június 26-án a Grace.

Érdekes a két eseményt még más jellemzők tekintetében is összevetni – már persze amennyiben összehasonlíthatunk egy majd’ évszázaddal ezelőtt végrehajtott, légcsavaros géppel megtett utat egy mai űrrepüléssel. Inkább játék ez – de meglepő részletekkel.

Endreszék történelmi felszállásának helyszíne a Harbour Grace területén kialakított felszállóhely volt. Az Ax-4 személyzete a sikeres indulást követően a Grace névre keresztelte az ötödik Dragon-2-est (az előző négy az Endeavour, Resilience, Endurance és Freedom).

A Sirius név – bár csillagászati vonatkozású – már a világűr felé repít minket. Ezen a vonalon, az elnevezéseket elemezve találkozhatunk még a magyar szóhasználatban csillagmotorként ismert erőforrással és az Eclipse névvel – ami itt a motor indítására szolgáló berendezés típusa.

A repülőgépet gyártó vállalat 1931-es logója a csillaggal, benne a Sirius felirattal. (ugyanez a séma látható a Vega változaton, de az Orion és Altair típusok esetében már elmaradt a csillagra festett név). (Forrás: Wikimedia)

A nevek után játék a számokkal. A repülőgép Pratt & Whitney Wasp C motorja kilenchengeres csillagmotor volt, legnagyobb (felszálló) teljesítménye 2000 percenkénti fordulat mellett 425 lóerő (317 kW). A Falcon-9 Block 5 rakéta első fokozata kilenc darab Merlin-1D hajtóművel rendelkezik. Egy-egy Merlin 854 kN tolóerőt fejt ki induláskor tengerszinten, ehhez az üzemanyag-keveréket (RP-1 finomított kerozin / folyékony oxigén 1:2,34 arányban) turbószivattyú biztosítja. A szivattyú percenként 36000 fordulatszámmal 10 000 lóerő (7500 kW) teljesítménnyel dolgozik – azaz elméletben legalább 24 db Wasp tudna kiváltani egyetlen ilyen szerkezetet! A Merlin „teljes gázon” (64–100% között szabályozható) másodpercenként 140 kg hajtóanyagot használ fel – tehát a „Justice for Hungary” induló, 2400 literes repülőbenzin-készlete hasonló fogyasztás mellett 12 másodpercig tartott volna ki. Szerencsére a Wasp beérte közelítőleg 88 literrel (64 kg) – óránként.

Izgalmas a sebességkülönbség is: Endreszéknek Írország nyugati szélétől (Valentia) a kényszerleszállásig mérhető kb. 2000 km-es távolság megtételéhez 9 órát kellett volna repülniük „nyílegyenesen” a loxodromán – Kapu Tiborék ezt megtették alig négy és fél perc alatt… A műszaki előkészítést végző Bánhidi Antal számításai szerint a Lockheed repülésének európai kezdeti szakaszára javasolt sebességet – 240 km/óra – a Falcon-9 hordozórakéta 400 méteres magasságra, t+18 másodperc alatt teljesítette – de függőlegesen, és csaknem 550 tonnával!

Érdekes egyezés, hogy mindkét repülést többször halasztották, az indulás időpontját műszaki-időjárási okok miatt is módosították. Még az egyik hiba is hasonló – a repülőgépnél a törzsi főtartályból a benzin, a rakétánál pedig a folyékony oxigén szivárgása okozta a problémát.

Mindkét jármű amerikai gyártmány és készítésük helyszíne meglehetősen közel fekszik egymáshoz. A Siriust a Detroit Aircraft Corporation burbanki Lockheed Aircraft Company részlege építette 1930-ban, 166-os gyári számmal. A Dragon -2 a SpaceX kaliforniai üzemében, Hawthorne-ban készült C213-as gyári szám alatt. Hawthorne–Burbank között légvonalban mindössze 30 km a távolság.

Eredeti színes fotó híján hitelesnek tekinthető színes grafikus ábrázolás (akvarell) a „Justice for Hungary” óceánrepüléskor viselt festésképével. (Forrás: Heinzely Béla munkája, 1931)

Egy különösen érdekes – áttételes – közös szál pedig az 1931-es és a mostani repülés között Charles Augustus Lindbergh személye. Az 1927-es világhírű óceánrepülés pilótája, „Lucky Lindy” számára építették meg 1929-ben a Lockheed Sirius első példányát – ez a gép 1933-tól a „Tingmissartoq” néven vált ismertté és múzeumi műtárgyként a mai napig megtekinthető. Lindbergh és felesége e géppel végzett közös repüléseinek sikere miatt választották a magyar óceánrepülés szervezői, előkészítői is ezt a típust. Ez a kapcsolódás a repülési oldalon. Mi lehet az űrhajózási kötődés?

(Folytatjuk!)

Szabó Attila

Kapcsolódó cikkek:
Kapu Tiborral úton az Axiom-4
Sirius és Dragon az égen (2. rész)