Kisbolygóbányászat: most már tényleg?

Sok évvel az előző nagy bejelentéshullám után most itt az újabb: 2023-ban két előkészítő küldetés is indulhat. A tényleges bányászat azonban még odébb van...

Az AstroForge nevű kaliforniai startup cég ritka ásványokat szeretne kitermelni egy földközeli kisbolygóról. Januári bejelentésükkel kapcsolatban a Sky & Telescope magazin cikkírója megjegyzi, hogy ilyesmit már hallottunk korábban is. Csakhogy a nagyratörő és hangzatos tervekből eddig nem lett semmi. A bejelentő cégek, például a Deep Space Industries és a Planetary Resources eltűntek a süllyesztőben, terveikről immár szó sem esik. (Épp egy évtizeddel ezelőtt a témáról szóló Divatossá válik a kisbolygóbányászat című cikkünk is ezzel a mondattal indult: Egyelőre persze csak a sajtótájékoztatókon...)

Na de majd most! – mondják az AstroForge illetékesei, akik az idén szándékoznak lefektetni a majdani kisbolygóbányász üzletük alapjait. Ők szeretnének lenni az első vállalkozás, amely piaci alapon kitermeli és a Földre hozza az áhított ásványkincseket egy kisbolygóról. Idén áprilisban és októberben a SpaceX egy-egy Falcon-9 rakétájával indulnának az első, egyelőre kísérleti küldetéseik, egy a technológiák tesztelésére, egy pedig a lehetséges konkrét célpont felmérésére (a kisbolygó mellett való elrepülésre és fényképek készítésére). Az elsőt a Transporter-7 költségmegosztásos start alkalmával, a másodikat az Intuitive Machines IM-1 holdi szondájának potyautasaként bocsátják majd fel.

Jose Acain, AstroForge társalapítója és főmérnöke szerint napjainkra a műszaki megoldások meglehetősen fejlettekké váltak, műholdak gyártására – mint az idén indítandó CubeSat kategóriájú űreszközeikére – számos cég jöhet számításba. (Ők britekkel, az oxfordi Orb Astro vállalattal szerződtek.) Szerinte arra a mennyiségű kezdő tőkére, amellyel akár 10–15 évvel ezelőtt kellett indulnia egy űrbányász vállalkozásnak, manapság már nincs szükség. Így ők a tényleges technológia kidolgozására összpontosíthatnak, amellyel a platinacsoportba tartozó nemesfémeket (irídium, ozmium, palládium, platina, ródium és ruténium) kinyerhetik. A Föld kérgében ezek a legritkábban előforduló elemek közé tartoznak. A katalizátorként használt ródiumból például évente mindössze 30 tonnát bányásznak, irídiumból pedig ennek is csak a tizedrészét.

Platina bányászata – itt, a Földön: Mogolokwena, Dél-Afrika. (Kép: Jackie Gauntlett)

Az AstroForge munkatársainak társszerzőségével a Planetary and Space Science folyóiratban az év elején megjelent publikáció szerint a kozmikus eredetű meteoritok anyagában a platinacsoport fémei nagyobb koncentrációban fordulnak elő. Ígéretes bányászati célpontként azonban a leginkább az M típusú (fémes) kisbolygók jöhetnek számításba. A meteoritok vizsgálata azonban félrevezető is lehet, hiszen azok anyaga nem egyezik meg az eredetivel, csak az található meg bennük, ami a légköri zuhanás és felizzás után megmaradt és eléri a földfelszínt. Az M típusú kisbolygók mindössze mintegy 5%-át alkotják a teljes populációnak, s közülük is kevés lehet olyan pályán, amely a kisbolygóbányász küldetések számára elérhető.

Acain szerint az AstroForge listáján számos ígéretes jelölt található. (Az októberben indítandó, 8–11 hónaposra tervezett küldetés célpontját természetesen titokban tartják.) Mindenesetre ha akár csak egy alkalmasat találnak, amely elég nagy, akkor oda többször is vissza lehetne térni. De persze a nyersanyag hatékony kitermelésének és értelmezhető mennyiségben a Földre való szállításának technológiáját még ki kell dolgozni, és ez nem ígérkezik könnyűnek. Ha mindez egyáltalán kivitelezhető is lesz, akkor is sokat kell még várni, mire megvalósul. Az AstroForge is kicsiben kezdi (két „kenyér méretű” CubeSat bevetésével) és a fokozatosság elvét szeretné követni. Először a szerintük legkritikusabb – mert eddig még az űrben nem próbált – technológiát, az ércdúsítást tesztelik. Hosszabb távon sokkal nagyobb méretű űrszondákban gondolkodnak, amelyek M típusú földközeli kisbolygók felszínéről kinyert nemesfémeket el tudnak juttatni a Földre. A jövő nagy kérdése, hogy a mostani néhány millió dolláros CubeSat kísérleteket fel lehet-e majd skálázni néhány milliárd dolláros „bányajáratokra”...

Kapcsolódó cikkek:
Kisbolygók helyett a Hold
Máris belebuktak
A világűr meghódításának új centruma
Divatossá válik a kisbolygóbányászat

Kapcsolódó linkek:
Tényleg fordulóponthoz érkeztünk a kisbolygóbányászat ügyében? (Sky & Telescope)