A mostani szabályozás szerint egyformán illegális, de talán kevésbé gazdaságtalan. Az űrbányászati tervek új célpontja a Hold lehet.
Öt évvel ezelőtt lépett életbe az Egyesült Államokban az amerikai cégeknek az égitestek nyersanyagainak hasznosításában szabad kezet adó kereskedelmi űrindítási versenyképességi törvény (CSLCA). (Az amerikai törvény nemzetközi jognak ellentmondó jellegére korábban több cikkben rávilágítottunk. – B.E.) A törvény elfogadása utáni hatalmas lelkesedés nyomán két cég, a Deep Space Industries és a Planetary Resources egyaránt a kisbolygókon található nyersanyagok hasznosítását tervezte. Azóta mindkét céget felvásárolták, és a felvásárlóknak más terveik vannak, a részletekre talán nem is érdemes szót vesztegetni.
Ebben közrejátszhatott az is, hogy gazdasági szakemberek véleménye szerint a vállalkozás anyagilag messze nem lenne olyan jövedelmező, mint ahogyan azt kezdetben elképzelték, sőt kifejezetten gazdaságtalannak ítélték a terveket. Talán ennek is köszönhető, hogy az űrbányászatból busás hasznot remélő vállalkozók érdeklődése egyre inkább egy új célpont, a Hold felé fordult, amiben a Hold iránti általános érdeklődés felélénkülése is közrejátszhatott.
Eközben, amint arról beszámoltunk, a NASA szeptemberben bejelentette, hogy négy cégtől összesen 25 001 dollárért megvásárol néhány száz gramm, a Holdon összegyűjtött, de ottmaradó kőzetet, csupán precedenst teremtve arra, hogy a Világűrszerződés szellemével ellentétesen igenis tulajdonjogot lehet szerezni az égitestek anyagára.
Megfigyelők szerint az elmúlt öt évben az űrbányászati tervek célpontja a kisbolygókról fokozatosan a Hold felé tolódott el. (Kép: ESA)
Az űrbányászattal kapcsolatban még egy ország szövöget(ett) nagyratörő álmokat: Luxemburg, amely az amerikai CSLCA-hoz hasonló törvényt fogadott el. A kisbolygók bányászatára vonatkozó tervek azonban jórészt füstbe mentek, nem kis részben azért, mert az űrbányászati törekvések legfőbb szószólója, Etienne Schneider miniszterelnök-helyettes ez év elején lemondott. Az ország megőrizte ugyan érdeklődését az űrbányászat iránt, de érdeklődésük a Hold felé fordult.
Ennek jele az is, hogy a közelmúltban az ESA támogatásával létrehozták az űrbeli erőforrások európai innovációs központját (ESRIC, European Space Resources Innovation Centre), amelynek székhelye Luxembourgban van, és a Luxemburgi Tudományos és Technológiai Intézet keretén belül működik. Feladata az égitesteken található erőforrások kutatása és hasznosítása, illetve üzleti inkubátorként segíti az e területen tevékenykedni szándékozó vállalkozásokat.
A CSLCA ötödik évfordulója alkalmából tartott webes konferencián az előadók egyetértettek abban, hogy az amerikai törvény mindeddig nem vezetett a kisbolygóbányászat elindulásához és fellendüléséhez, de legalább elindított valamiféle párbeszédet az égitesteken található erőforrások hasznosításáról, és arról, hogyan lehetne ezt a tevékenységet összhangba hozni a Világűrszerződéssel (OST). Abban mindenesetre egyetértettek, hogy a kérdés alapos megvitatásához időre, méghozzá legalább évtizedekre van szükség. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Két holdraszállás
Az Astrobotic viheti a VIPER-t
További öt céggel a Hold felé
Hold-vita
Kilenc céggel a Hold felé
A világűr meghódításának új centruma
Az űrbányászat új célpontja: a Hold (The Space Review)
European Space Resources Innovation Centre (ESRIC)
A NASA 1 dollárért vásárol egy adag holdkőzetet. Mindegy mennyit, sőt el sem kell hozni a Földre. Ráadásul busás 10 cent előleg is üti a tettestárs markát.
