A NASA 1 dollárért vásárol egy adag holdkőzetet. Mindegy mennyit, sőt el sem kell hozni a Földre. Ráadásul busás 10 cent előleg is üti a tettestárs markát.
A NASA december 3-án jelentette be, hogy négy céggel szerződést kötött összesen 25 001 dollár értékben, hogy hozzanak kis mennyiségű anyagmintát a Holdról. A négy cég a következő: ispace Europe, ispace Japan, Lunar Outpost és Masten Space Systems. A cégek feladata, hogy eljussanak a Holdra, majd képekkel és más adatokkal bizonyítsák, hogy összegyűjtötték a szükséges mennyiségű mintát. Ezután a NASA átveszi tőlük a minták tulajdonjogát.
A NASA szeptemberben hirdette meg a lehetőséget, hangsúlyozva, hogy az akció nem magáról a mintáról szól, hanem a megszerzés aktusáról. Jim Bridenstine a NASA főigazgatója szeptember 10-én tartott beszédében úgy fogalmazott: „Megpróbáljuk bebizonyítani, hogy létezik olyan viselkedési norma, amelyet betartva kinyerhetők a (holdi) nyersanyagok, mégpedig a Világűrszerződéssel (Outer Space Treaty) összhangban.” A kijelentés lényegét később más NASA tisztségviselők kissé más megfogalmazásban megismételték. Mike Gold, a NASA külkapcsolatokért felelős ügyvezető főigazgató-helyettese (leleplezően – B.E.) precedensértékűnek nevezte a vállalkozást.
A felhívásra 22 javaslat érkezett, ebből négy az Egyesült Államokon kívülről (közülük kettő be is futott). Phil McAlister, a NASA kereskedelmi űrrepülési igazgatója elmondta, hogy első lépésben a technikai megvalósíthatóságot és a NASA egyéb előírásainak való megfelelést vizsgálták, ezután viszont csak az ár számított. Műszaki és anyagi okokból 14 javaslatot utasítottak el, a többit az ajánlott ár szempontjából vizsgálták. A legolcsóbb ajánlattól kiindulva addig haladtak, amíg el nem érték az erre a célra szánt keretösszeget, így végül a négy legolcsóbb ajánlatot fogadták el.
A legolcsóbb ajánlatot a coloradói székhelyű Lunar Outpost tette, a cég vállalta, hogy mindössze 1 dollárért adja el a gyűjtött mintát a NASA-nak. (Vitathatatlanul jutányos ár. A lóláb ott lóg ki, hogy a cégnek csak a minta összegyűjtését kell bizonyítania, a tulajdonjogát nem. Utóbbit nehéz is lenne. – B.E.) A Lunar Outpost CEO-ja elmondta, hogy az 1 dolláros, jelképes összegű ajánlatot azért tették, mert a cég ezzel kívánja jelezni, hogy hozzájárulnak a holdi nyersanyagforrások kiaknázását lehetővé tevő jogi és eljárási keretrendszer kidolgozásához. (Ezt magyarul úgy is meg lehet fogalmazni, hogy amikor a Világűrszerződés ellenében elindul a Holdon a szabad rablás, akkor az ő cégük lába már legyen ott az ajtórésben. – B.E.) A Lunar Outpost egyébként a feladat végrehajtásához a MAPP nevű roverjét egy másik cég leszállóegységével kívánja a Holdra juttatni, erről több céggel is folytatnak tárgyalásokat.
Egy holdjárókat fejlesztő japán vállalat, az ispace két, egyenként 5000 dolláros megbízást is elnyert, japán, illetve európai leányvállalata számára. A két küldetés egyikét 2022-ben az Álmok tavára (Lacus Somniorum), a másikat 2023-ban a Hold déli pólusvidékére küldenék.
A legnagyobb összegű, 15 ezer dolláros szerződést a Masten Space Systems kapta, amely vállalat ugyancsak 2023-ban, és ugyancsak a déli pólusvidéket keresné fel. A cég idén már elnyert egy kereskedelmi holdi szállítási szerződést (CLPS) a NASA-nál, amelynek keretében kilenc tudományos és technológiai eszközt kell a Holdra szállítaniuk.
A Masten Space Systems az egyik cég, amelyik a kereskedelmi holdi szállítási szerződés keretében eszközöket szállít a NASA számára a Holdra, és ez annak a négy cégnek az egyike, amelyik jelképes értelemben bár, de megindíthatja a holdi nyersanyagok kereskedelmi célú megszerzését. (Kép: Masten Space Systems)
McAlister hangsúlyozta, hogy a két külföldi cég bevonásával távlati stratégiai céljukat kívánják alátámasztani. Talán nem véletlen, hogy az ispace Europe székhelye éppen Luxemburgban van, vagyis abban az országban, amelyik az USA 2015-ös kereskedelmi űrindítási versenyképességi törvénye (CSLCA) után másodikként foglalta törvénybe, hogy az égitesteken megszerzett javak az azt megszerzők tulajdonát képezik. McAlister szerint Japán is hasonló törvény megalkotását tervezi.
A NASA-nak egyelőre nincsenek tervei arra vonatkozóan, hogyan gyűjti össze és/vagy hasznosítja a cégek által gyűjtött és tulajdonjogilag azoktól megszerzett mintákat. Gold azonban bizakodó, mivel szerinte jó esélye van annak, hogy az amerikai űrhajósok a déli pólusvidéken fognak leszállni (vagy nem, lásd itt), ezért várhatóan össze tudják majd szedni elemzés céljára az összegyűjtött és deponált mintákat. (Itt bújik ki igazán a szög a zsákból. Nyilvánvaló, hogy a NASA-nak nincs szüksége a mintákra. Egyszerűen precedenst akarnak teremteni, amivel demonstrálják, hogy amit az általuk megbízott cégek összeszednek, az az övék, függetlenül attól mit mond erről a Világűrszerződés és hasonló megállapodások. Az USA CSLCE törvénye „übereli” a nemzetközi szerződéseket. – B.E.)
A szerződés azt is tartalmazza, hogy a megállapodás szerinti összeg 10%-át előlegként fizeti ki a NASA, további 10%-ot az űreszköz indításakor, majd a fennmaradó 80%-ot a minta összegyűjtése után. McAlister hangsúlyozta, hogy ezek a feltételek a Lunar Outpost szerződésére is érvényesek, vagyis a cég le fogja számlázni a neki járó 10 cent előleget, a NASA pedig át fogja utalni, noha a pénzügyi művelet költsége jóval nagyobb a tárgyát képező összegnél. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Két holdraszállás
Az Astrobotic viheti a VIPER-t
További öt céggel a Hold felé
Hold-vita
Kilenc céggel a Hold felé
A világűr meghódításának új centruma
Holdpor négy cégtől, 25 ezer és 1 dollárért (Space News)
Lunar Outpost
Az Artemis-program kapcsán többször elhangzott, hogy az emberes leszállás célja a Hold déli poláris vidéke. Felbukkantak azonban alternatív ötletek is.
