Ezt írta ki előzetesen a visszaszámlálás végéhez a SpaceX honlapja a Starship–Super Heavy rendszer megismételt tesztrepülése előtt.
A startkísérlet a Texas állam déli részén, a Mexikói-öböl partjánál fekvő Boca Chica bázisról történt, november 18-án magyar idő szerint 14:03-kor.
Excitement garanteed, azaz az izgalom garantált – így harangozta be a SpaceX a Starship újabb integrált tesztrepülését (IFT2, Integrated Flight Test-2)
A start az április 20-án tervezett, de az emelkedés közben több rendellenességet produkált és robbanással végződött kísérlet megismétlését célozta. A rendszer felső fokozatát jelentő Starship most először jutott ki a világűrbe. Az eredeti terv az volt, hogy majdnem egy teljes Föld körüli repülés megtétele után, Hawaii térségében a Csendes-óceán vizére érkezzen vissza. A fokozattal azonban a start után mintegy 8 perccel megszakadt a kapcsolat. Az első feltételezések szerint röviddel a tervezett hajtóműleállás ideje előtt az automatikus repülés-megszakító rendszer működésbe léphetett, a Starship megsemmisült. Előzőleg a Super Heavy emelkedése és az első fokozat leválása még rendben lezajlott, de utána rövid idővel a levált fokozat a levegőben felrobbant, mielőtt visszaérkezhetett volna a Mexikói-öböl vizére. Mindenesetre a mostani kísérlet sokkal jobban sikerült, mint az áprilisi első próbálkozás: a repülés fontos mérföldkövei teljesültek, a hajtóművek mindegyike működni látszott, a startállás épségben maradt.
Elon Musk cégének szakemberei az áprilisi tapasztalatok alapján számos (állítólag ezernél is több) kisebb-nagyobb módosítást, fejlesztést végeztek a rendszeren, és már szeptemberben jelezték, hogy felkészültek az ismétlésre. Akkor azonban még folyt a Szövetségi Repülésügyi Hatóság (Federal Aviation Administration, FAA) engedélyezési eljárása, amelynek befejezése előfeltétele bármilyen űrindítási kísérletnek az Egyesült Államokban. A hatóságok nem csak műszaki, biztonsági, de környezetvédelmi szempontokat is mérlegeltek. A változtatások – például első és második fokozat elválasztási módjának átalakítása vagy a Raptor hajtóművek tolóerővektorának új elektronikus irányítása (Thrust Vector Control, TVC) – nem csak a rakétarendszert, de az indítóállást és a földi kiszolgáló berendezéseket is érintették. Mindez illeszkedik a SpaceX fejlesztési filozófiájába, amelynek értelmében gyakori tesztekkel próbálják ki működés közben az innovatív megoldásokat, és a felmerülő hibákat ezek nyomán korrigálják. Ez a módszer korábban sikerre vezetett a Falcon rakéták, a Dragon űrhajók és a Starlink műholdak esetében. Itt a végső cél egy teljesen újra felhasználható rakéta- és űrhajórendszer megalkotása, amellyel rakományt és embereket is lehet szállítani, egyszer akár a Holdra vagy a Marsra is.
Közel hét hónappal az előző után a Starship–Super Heavy rendszer az újabb próbarepülésére előkészítve, november 15-én. Felül a Starship 25-ös sorszámú (Ship 25, S25), alul a rakéta a 9-es sorszámú (Booster 9, B9) példánya. (Kép: Will Robinson-Smith / Spaceflight Now)
A 9 m átmérőjű, az indítóállásban 121 m magasra tornyosuló Starship–Super Heavy rendszer a valaha épített legnagyobb teljesítményű hordozóeszköz. Hajtóanyaggal feltöltve a tömege mintegy 5000 tonna. Első fokozatában összesen 33 Raptor hajtóművet helyeztek el, amelyek közel kétszer akkora tolóerő kifejtésére képesek, mint a NASA Space Launch System (SLS) holdrakétája – jelenleg még a szolgálatban levő legerősebb hordozórakéta.
A repülési teszt sikerét nem csak a SpaceX, de a NASA is várta, hiszen a tervek szerint az új holdraszállást célzó Artemis-program első űrhajósait egy Starship szállítja majd a Hold körüli pályáról az égitest felszínére, majd onnan vissza. Természetesen számos további sikeres, a rendszer megbízhatóságát igazoló tesztrepülésre lesz szükség ahhoz, hogy egyszer embereket is szállíthassanak a Starshippel. Egyelőre bizonytalan, hogy ez milyen időtávon valósítható meg. A SpaceX rövid távon azt várja a remélhetőleg mielőbb üzembe álló rendszertől, hogy azzal tovább gyorsíthatják majd a Starlink internetszolgáltató műholdseregük kiépítését, új generációs, nagyobb tömegű és egyúttal fejlettebb műholdakat felbocsátva. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Robbanással végződött a Starship próbarepülése
Összeállt a következő Starship
63 változtatás
HLS: a SpaceX az egyedüli befutó
Holdraszállások
Starshippel a Holdra, másodszorra is
Új holdraszállás: 2026 előtt nem lesz?
Starlink: küszöbön a második generáció
Starship IFT-2 (Spaceflight Now)
Eredetileg ugyanazon a napon történtek volna, de előbb az időjárás, majd a Falcon Heavy indítása közbeszólt Floridában.
